Kommentben nagyon sokan írtatok a böjti szelekről és a virágzó kökényről, és úgy gondoltuk, cikkezünk róla egy kicsit.

A böjti szelek!

A böjti szelek a tavasz egyik legjellegzetesebb időjárási jelenségei a Kárpát-medencében. Nevüket onnan kapták, hogy rendszerint a nagyböjti időszak idején, márciusban és április elején jelentkeznek. Ilyenkor gyakoriak az erős, sokszor viharos széllökések, amelyek hirtelen lehűlést hozhatnak, még akkor is, ha előtte már-már tavasziasan enyhe volt az idő.

A böjti szelek kialakulása elsősorban a gyorsan változó légköri helyzetekhez köthető. A tél visszahúzódó hideg levegője és a délről érkező melegebb légtömegek találkozása gyakran okoz erős légmozgást. Ez az időszak ezért kiszámíthatatlan: egyik nap napsütés és enyheség, másnap erős szél, eső vagy akár havas eső is előfordulhat.

Ha virágzik a kökény, hideg lesz!

A népi megfigyelések szerint a természet is jelzi ezt az átmeneti, szeszélyes időszakot. Különösen érdekes a kökény virágzásához kötődő tapasztalat. Amikor a kökény fehér virágba borul, gyakran még nem érkezik meg tartósan a jó idő. Sőt, sok esetben épp ekkor jön egy hirtelen lehűlés: szeles, hűvös napok, sőt akár gyenge fagyok is előfordulhatnak. Nem véletlen a mondás: „Ha virágzik a kökény, még visszatér a hideg.”

Ez a jelenség jól mutatja, hogy a tavasz eleje inkább átmenet, mint stabil évszakkezdet. A böjti szelek tehát nemcsak meteorológiai érdekességek, hanem a hagyományos megfigyelések és a természet ritmusának fontos részei is. Érdemes ilyenkor rétegesen öltözködni, és nem elbízni magunkat az első igazán meleg napok után.

Kiemelt kép – Csuka László