Március elején, Kázmér napján (március 4.) a néphagyomány szerint különös figyelemmel érdemes kémlelni az eget. A régi megfigyelések alapján a gazdák ebből a napból próbáltak következtetni a közelgő tavasz időjárására és a termés alakulására.

Mit tart a népi bölcsesség?

A legismertebb mondás így szól:

„Ha Kázmér napján fagy, negyven napig még fagy.”

Ez persze nem szó szerint értendő, inkább arra utal, hogy ha ezen a napon erőteljes lehűlés, fagyos idő tapasztalható, akkor a tél még nem adja fel könnyen, és a tavasz indulása döcögős lehet. A március eleji hidegbetörések valóban gyakoriak a Kárpát-medencében, hiszen ilyenkor még könnyen érkezhet sarkvidéki eredetű légtömeg.

És mit mutathat az idei idő?

Ha szerdán délután záporok alakulnak ki, az tipikusan változékony, átmeneti időjárási helyzetre utal. A záporos jelleg arra enged következtetni, hogy:

                •             a légkör labilis,

                •             hidegebb levegő érkezhet a magasban,

                •             a napsütés és a felhők gyorsan váltakozhatnak.

Ez a kora tavaszi időjárás egyik klasszikus forgatókönyve: a nappali felmelegedés hatására gomolyfelhők képződnek, amelyekből helyenként rövid ideig tartó, intenzívebb csapadék hullhat.

Mit jelent ez a tavaszra nézve?

Egy záporos Kázmér nap inkább azt sugallja, hogy:

                •             a tél és a tavasz még „harcol” egymással,

                •             a következő hetekben lehetnek még hűvösebb periódusok,

                •             de a természet már egyértelműen a megújulás felé tart.

A csapadék ráadásul ilyenkor kifejezetten hasznos: a talaj nedvességkészletét gyarapítja, ami jól jöhet a tavaszi vetéseknek és a rügyfakadás előtt álló növényeknek.

Kiemelt kép – Illusztráció /AI/