Nem a felszínen, nem a virágpor miatt, hanem jóval a fejünk felett zajlik most az igazán látványos folyamat: térségünk magaslégkörében egy erőteljes futóáramlás húzódik végig, amely egészen a Szahara térségéig lenyúlik. Ez a nagy sebességű légköri „szállítószalag” nemcsak nedvességet és felhőzetet mozgat, hanem hatalmas mennyiségű sivatagi port is képes magával ragadni – és több ezer kilométerre elszállítani.

Több ezer kilométeres utazás!

A futóáramlás (jet stream) a troposzféra felső részén, 8–12 kilométeres magasságban húzódó, nagy sebességű légáramlás. Amikor ennek tengelye délies irányba hullámzik, közvetlen kapcsolat jöhet létre Észak-Afrika térségével. Ilyenkor a sivatag fölött felkapott finom porszemcsék bekerülnek ebbe az áramlásba, és néhány nap alatt elérhetik Közép-Európát, így hazánkat is.

A porszemcsék rendkívül aprók, ezért hosszú ideig lebegve maradnak a magaslégkörben. Ott a jégkristályokból álló fátyolfelhőzetbe keveredve módosítják annak optikai tulajdonságait: az égbolt vastagabbnak, zártabbnak, opálosabbnak tűnik, a napsütés erősebben szűrődik, sőt bizonyos helyzetekben a Nap teljesen el is tűnhet a felhőréteg mögött.

Nem új keletű jelenség!

Fontos hangsúlyozni: a szaharai por megjelenése a Kárpát-medence fölött nem új jelenség. Az első dokumentált hazai észlelés 1977 márciusában történt, amikor az Országos Meteorológiai Szolgálat műszerei és megfigyelései is rögzítették a sivatagi eredetű por jelenlétét. Az eseményhez akkor több helyen „véres esőként” emlegetett, porral szennyezett csapadék is társult.

Azóta számos alkalommal kimutatták már a Szaharából érkező port Magyarország felett – hol látványosabb, hol alig észrevehető formában. A modern műholdas megfigyelések és légköri modellek ma már pontosan követni tudják a porfelhők útját, így a jelenség előrejelezhetővé vált.

Hatások a felszínen és a légkörben!

A magaslégköri por:

                •             csökkenti a besugárzást,

                •             tompítja a fényviszonyokat,

                •             befolyásolhatja a hőmérsékleti maximumokat,

                •             valamint szerepet játszhat a felhő- és csapadékképződésben is, mivel a porszemcsék kondenzációs és jégképződési magként viselkedhetnek.

Emellett a naplementék gyakran élénkebb vöröses-narancsos árnyalatot öltenek, amikor nagyobb mennyiségű por található a légkörben.

Sivatag a fejünk felett!

Bár a Szahara több ezer kilométerre fekszik tőlünk, a légkör dinamikája képes kontinenseket összekapcsolni. A futóáramlás hullámzása révén időről időre ismét megérkezik fölénk a sivatag finom pora – emlékeztetve arra, hogy a Föld légköre egyetlen, összefüggő rendszer.

A mostani helyzet tehát nem rendkívüli, hanem egy régóta ismert, természetes folyamat újabb fejezete – csak éppen ismét látványos formában.