Négy. Ezt tanultuk az iskolában, ezt mondja a tankönyv, ezt rajzoljuk le a gyerekeknek. Tavasz, nyár, ősz, tél, a természet ritmusa, az év körforgása, a jól ismert rend. De ha kilépünk a saját földrajzi környezetünkből, és nem csak a Kárpát-medencét nézzük, hanem az egész bolygót, akkor a kérdés hirtelen sokkal izgalmasabbá válik. Valóban négy évszak van a Földön, vagy ez csak egy mérsékelt övi nézőpont?

Mit nevezünk évszaknak?

Tudományosan az évszak a Föld Nap körüli keringéséből és tengelyferdeségéből adódó, évente ismétlődő időszak. A napfordulók és napéjegyenlőségek határolják el őket, ez egy pontos, csillagászati alapú rendszer. A Föld tengelye megdőlt, ezért az év során változik a besugárzás szöge és mennyisége, ebből alakul ki a melegedés és lehűlés ciklusa.

Az ember azonban nem tengelyferdeségben él, hanem tapasztalatban. Az évszak számára nem egy dátum a naptárban, hanem egy felismerhető állapot. Olyan időszak, amelynek van kezdete és vége, amelyet valamilyen domináns környezeti jelenség jellemez, és amely érezhetően befolyásolja az életmódot. Lehet ez hőmérséklet, csapadék, szél, páratartalom vagy akár a nappalok hossza. Ha innen közelítünk, akkor a kérdés már nem az, hogy négy évszak van-e, hanem az, hogy hány különálló, jól felismerhető ritmus létezik a bolygón.

A mérsékelt öv négyes rendszere

Európában és Észak-Amerika nagy részén valóban jól elkülöníthető négy karakteres időszak figyelhető meg. Tavasszal fokozatos melegedés indul, nyáron a hőmérséklet eléri a maximumát, ősszel lehűlés következik, télen pedig hideg minimum áll be. Ez a rendszer szépen illeszkedik a Föld sugárzási ciklusához, ezért vált a négyes felosztás általánossá a tankönyvekben.

Fontos azonban látni, hogy ez nem globális szabály, hanem egy földrajzi öv sajátossága.

A trópusok, ahol nem a hőmérséklet dönt

Az Egyenlítő közelében a hőmérséklet egész évben viszonylag állandó. Itt nem a meleg és hideg váltakozása adja az év ritmusát, hanem a csapadék. Sok trópusi térségben két markáns időszak különül el, az esős és a száraz. Az esős időszak alatt folyók áradnak, utak válnak járhatatlanná, mezőgazdasági munkák indulnak vagy állnak le. A száraz időszak más életmódot, más gazdasági ritmust jelent. Emberi szempontból ez két teljes értékű évszak, még ha nem is illeszkedik a tavasz, nyár, ősz, tél sémájába.

A monszunrendszer még látványosabb példa. Dél-Ázsiában évente megforduló szélrendszer hozza el a csapadékos időszakot, majd visszatér a száraz periódus. A monszun érkezése konkrét fordulópont az évben, társadalmak és gazdaságok épülnek rá. Itt az évszak nem hőmérséklet-alapú, hanem szél- és csapadékalapú.

A sivatagok csendes ritmusa

A sivatagi területeken, például a Szaharában, az éves hőingás kisebb szerepet játszik, mint a nappali és éjszakai különbség. Mégis léteznek forróbb és kevésbé forró időszakok, illetve rövid csapadékos periódusok. Ezek kevésbé éles határvonalak, de a helyi közösségek számára jól ismert, visszatérő ritmusok. Itt az évszakosság finomabb, de nem teljesen hiányzik.

A sarkvidékek, ahol a fény az úr

A sarkkörök közelében a nappalok hossza válik a meghatározó tényezővé. Hónapokig tartó világosságot hónapokig tartó sötétség követ. A hőmérséklet is változik, de az életet elsősorban a fény jelenléte vagy hiánya alakítja. A világos időszak és a sötét időszak két rendkívül erős, emberileg is átélhető szezon. Ezek nem klasszikus évszakok a mérsékelt övi értelemben, mégis teljes értékű, jól elkülöníthető periódusok.

Akkor hány évszak van a Földön?

Ha csillagászatilag nézzük, mindenhol ugyanaz az éves sugárzási ciklus működik. Ha azonban emberi és klimatológiai szempontból vizsgáljuk a kérdést, akkor a válasz nem egy szám. A Földön létezik két évszakos rendszer, három évszakos felosztás, négyes modell, sőt hatos tagolás is. A bolygó nem egyetlen sémát követ, hanem különböző ritmusokat hoz létre különböző földrajzi térségekben.

A négy évszak tehát nem tévedés, hanem egy regionális modell. A Föld egészét tekintve azonban az év nem négy részre tagolódik, hanem annyi jól felismerhető periódusra, amennyit az adott klíma és az ott élő ember élete indokol.

• Mérsékelt öv: 4 évszak, hőmérséklet-alapú ciklus, melegedés, meleg maximum, lehűlés, hideg minimum.
• Trópusok: 2 fő évszak, esős és száraz időszak, a csapadék a meghatározó tényező.
• Monszunterületek: 2–3 jól elkülönülő periódus, száraz időszak, csapadékos monszun, átmeneti szakasz.
• Sivatagi térségek: forróbb és enyhébb időszak, helyenként rövid csapadékos periódus, kisebb éves hőingás, de erős napi ciklus.
• Sarkvidékek: 2 domináns időszak, hosszú világos periódus és hosszú sötét periódus, a nappalok hossza a fő ritmusadó.
• Egyes kultúrákban: 5–6 vagy még több évszakos felosztás, finomabb, mezőgazdasági és klimatikus megfigyeléseken alapuló tagolás.

A kérdés így talán nem is az, hogy hány évszak van, hanem az, hogy milyen ritmus szerint élünk együtt a bolygónk légkörével.