Baranya vármegye bővelkedik természeti látnivalókban és páratlan panorámát kínáló kilátókban. Új cikksorozatunkban sorra vesszük a térség legszebb tornyait és hegycsúcsait – másodikként a Mecsek legmagasabb pontját, a Zengő kilátót mutatjuk be, amely közismertebb neve Zengő csúcs.

Elsőként fontos megemlítenünk, a Zengő csúcs meghódítása komoly kaptatóval és jelentős szintemelkedéssel jár, de minden fáradozást kárpótol a panoráma, amit a kilátóból kapunk.

A kilátóról!

 Zengő tulajdonképpen a Keleti-Mecsek egyetlen igazán hegyvidéki jellegű csúcsa: meredek lejtőkkel keretezett, minden oldalán tekintélyesen a környezete fölé magasodó hegytömb. Kiváló pozícióját felismerve már 1895-ben kilátót építettek rá, és bár a kitett helyszínen idővel minden építmény fölött győzedelmeskedtek az elemek, a panorámáért mindig újabb és újabb szerkezetet emeltek a helyiek.

Az 1970-es évek végén épült geodéziai mérőtorony hosszú ideje romosan, életveszélyes állapotban tette próbára elrozsdált fémlétráival a csúcsra látogatókat, mire 2020-ban elkészült a mai, acélszerkezetes, négyszögletű keret, mely körülfogja és magasságában (21,78 m) meghaladja a betonhengert. Rácsos, ketrecszerű struktúrájával egyszerre engedi zavartalanul kiteljesedni a térélményt és ijeszt rá a magasban bizonytalanul mozgó tériszonyosokra. Legfölül körteraszos kialakítású, ám az egyik oldalon a lépcső foglalja el a balkon helyének nagy részét.

A panoráma!

Dél-Magyarország egyetlen 600 métert markánsan meghaladó (egészen pontosan: 682 m-es) csúcsa a rajta található toronynak köszönhetően egyszerre nyújt szédületes panorámát és átfogó képet a Mecsekről, a Balatontól délre húzódó vidékről, valamint Pécs környezetéről. Északon a Keleti-Mecsek uralja a látképet: „megemelt” dombságként, alacsonyan hullámzó, erdős hátak szigeteként terül el; központjában a Miske-tető rétjei bontják meg az erdőlepelt. Míg keleti irányban a Réka-völgy hosszú mélyülte, addig észak felé a Dobogó és a Szószék bércei, alattuk pedig szelíd dombok görbületei jellemzik a táj képét.

Nyugat felé az épületeiről felismerhető Hármas-hegy a Zengő szomszédja; domináns magasságával és figyelemre méltó lejtviszonyaival robusztus tömbként hívja fel magára a figyelmet. Hátterében a Pécs fölé emelkedő Misina-Tubes-gerinc és a Jakab-hegy egységesnek tetsző, hosszanti vonulatként húzódik. Alant Hosszúhetény simul a hegyláb lankájára. Délen a Dráva síkját a Villányi-hegység apró gerince ráncolja, a párában pedig feltűnik a horvátországi Papuk meglepő hosszúságú főgerince. A Mecsektől nyugati irányba pillantva a somogyi dombvidék terül el, tiszta időben a Kőszegi-hegység is előbukkan, de északon kiszúrhatjuk az eltéveszthetetlen alakú Badacsonyt és a Bakony egyes csúcsait is (pl. a Kab-hegyet).

A Dunántúl hatalmas szelete mutatkozik körös-körül. Komló panelházai is előtüremkednek a zöld rengetegből. A keleties oldalon egyveretűbb a panoráma: az Alföld síkja előtt még a Szekszárdi- és a Geresdi-dombság emelkedik, mögöttük a végtelenbe vész a pusztaság (könnyen azonosítható pont a paksi atomerőmű). Naplementekor különleges látvány, ahogy a Zengő tömbje egyre csúcsosodó árnyat vet a tájra délkeleti irányban.

Zengő történelme!

Zengő stratégiai pozíciója miatt már évezredek óta az emberi érdeklődés célpontja – a 2000-es években például lokátorállomás létesült volna a csúcson. Az építmény és az azt kiszolgáló út megépítését kitartó és végletekig elszánt civil összefogással sikerült megakadályozni.

Hogy a figyelem nem újkeletű, hanem csak a formája változott meg az idők során, azt bizonyítja, hogy a kilátó szomszédjában egy 13. századi lakótorony romjai találhatók (melyeket a feltételezések szerint a pécsváradi apátság a tatárjárás után emelhetett). A Zengő-vár és a tőle délebbre felfedezhető elővár előzménye egy római kori őrtorony lehetett, de a leletek tanúsága szerint már a népvándorlás korában is állhatott itt valami.

Növényvilág!

hegy növényvilágának legismertebb és talán legkülönlegesebb képviselője a bánáti bazsarózsa. A csúcs körül idős, természetes megjelenésű erdőt találunk, mely már önmagában is megéri a kiadós túrát. A Zengőt a középkorban a közeli ércbányászat okán Vas-hegyként (Mons Fereus) ismerték; mai neve elsősorban a nyári viharokra és a gyakorta zúgó, morajló szél hangjaira utalhat. Számos legendájának közös vonása, hogy nemesfémeket rejtő üreget vagy alagutat emlegetnek a hegy belsejében, egyikük szerint pedig a benne csapdába esett kincskeresők ordítozása miatt zeng a táj. A térségbeli ércbányászat hosszú múltra tekint vissza, nem meglepő tehát, hogy a legmarkánsabb tömböt éppen így színezte ki a néphagyomány.

Megközelítés!

Hosszúhetényből a Sárga háromszög jelzés vezet a csúcsra (3,8 km, 412 m szintemelkedés). A Hosszúhetényt Püspökszentlászlóval összekötő út mentén, a Kőmorzsoló szobra melletti parkolóból a Kék háromszög jelzés vezet a hegytetőre (3 km, 361 m szintemelkedés). Pécsváradról a Sárga  jelzés kalauzol a Zengőre a leggyorsabban (5,1 km, 472 m szintemelkedés). Püspökszentlászló parkolójából a Kék négyzet  jelzést kell követnünk a falu végéig, majd az arborétum hátsó sarkától jobbra, a Sárga  jelzés vezet a kilátóhoz (3,2 km, 323 m szintemelkedés).

Kiemelt kép és a cikket írta – Györkő Zsombor