A világ sok országa hosszú szabadságharc, forradalom vagy diplomáciai egyeztetések sorozata után vált függetlenné. De van olyan állam, amely részben egy rosszul rajzolt amerikai térkép miatt született meg. Ilyen Tuvalu és Kiribati határesete a csendes- óceáni Mikronéziában.

Térképek, bombák, haditengerészetek

A történet a második világháború utáni időszakban kezdődött, amikor az Egyesült Államok katonai jelenlétet alakított ki a csendes- óceáni szigetvilágban. A gázólható lagúnairól, alacsony korallszigeteiről ismert terület remek kiindulópont volt repülőgépek és tengeralattjárók számára. Az amerikaiak elkezdték feltérképezni a szigetcsoportokat, ám a munka nem mindig volt precíz.

A térképeken szereplő határvonalak néha képletesek, néha véletlenszerűek voltak. Az 1950-es években az Egyesült Államok egyes területeket „biztonsági zónának” jelölt meg, anélkül hogy az ott élő emberek hozzászólhattak volna a döntéshez.

Tuvalu vs. Kiribati: kettőből egy?

Tuvalu és Kiribati ma két különálló nemzet, de valaha ugyanazon gyarmati terület részei voltak, a Gilbert és Ellice-szigetek. A britek kézben tartották őket, de a helyi népcsoportok és nyelvi különbségek miatt egyre több feszültség alakult ki.

Az amerikaiak által készített katonai térképek, melyeket a britek is használtak az adminisztrációhoz, nem mindig követték a valós népi határokat. A szigetek egy része Kiribati fennhatóságába került volna, holott ott főként tuvalui nyelvű és kultúrájú lakosok éltek.

Törékeny kompromisszum és függetlenedés

A füzött földrészek között ellentét nőtt, és 1974-ben népszavazást tartottak. Az eredmény: a tuvaluiak különálló országgá akartak válni. 1978-ban megalakult Tuvalu, és később az ENSZ tagjává is vált. Kiribati 1979-ben alakult meg.

Az országhatár azonban még sokáig víviták tárgya volt. A mai napig akadnak szigetek, amelyeket mindkét állam a sajátjának tekint, de egyik sem akar fegyveres konfliktust. A vitákban rendszerint több az esélye a természeti katasztrófának, mint a politikai nyomásnak.

Miért fontos ez?

Az ügy rávilágít arra, milyen tényleges súlya lehet egyetlen rosszul rajzolt határvonalnak. Az adminisztratív hiba, a nyelvi eltérések ignorálása és a gyarmati idők „felülről rajzolt” térképei hosszú évtizedekre szóló identitás- és szuverenitásvitákat szültek.

Ma Tuvalu az egyik leginkább veszélyeztetett szigetállam a klímaváltozás miatt, Kiribati pedig geopolitikai szempontból fontos ponttá vált a csendes- óceáni tengeri kereskedelem és katonai jelenlét szempontjából.

Borítókép: Tala Simeti/The Guardian