Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején különös versengés zajlott le Chile és Argentína között az Antarktisz egyes részei fölött. A „babaháború” néven elhíresült diplomáciai színház nem fegyverekkel vagy bázisokkal zajlott, hanem szülésekkel. Mindkét ország gyerekeket hozott a világra a jéges kontinensen, abban a reményben, hogy ez megerősíti területi igényüket.

A versengés előzményei

Chile és Argentína már korábban is vitákba keveredtek déli területek miatt, elég csak a Beagle-csatorna konfliktusra gondolni. Mindkét ország a Brit Birodalom korabeli törékény visszavonulását kihasználva kezdett antarktiszi jelenlétet kialakítani. A kontinenst három ország (Chile, Argentína és az Egyesült Királyság) részben átfedő területi igényei szabdalták fel. A helyzetet 1959-ben a Nemzetközi Antarktisz Szerződés igyekezett semlegesíteni, amely befagyasztotta a szuverenitási igényeket, és kizárólag békés, tudományos teékenységre nyitotta meg a kontinenst.

A szerződés ugyan tiltja az új területi igényeket, de nem szüntette meg a már létezőeket. A felek igyekeztek állandó jelenléttel demonstrálni a tulajdonosi jogot. Ennek egyik leglátványosabb és egyben szimbolikus formája lett a gyermekszülés.

Argentína elsősége

1978-ban Argentína katonai rezsimje különleges akciót hajtott végre. Az Esperanza bázison, a kontinens legészaki peremén egy terhes nőt szállítottak az Antarktiszra, hogy ott hozza világra gyermekét. Emilio Marcos Des Palma volt az első ember, aki antarktiszi születésűként anyakönyvezhetetté vált. A gyermek születését az argentin állam támogatta és dokumentálta, propagandacélra is felhasználta.

Emilio Marcos Palma (1978. január 7. –) az első ember, aki az Antarktiszon született. Délebben született, mint bárki más előtte. Argentin szülők gyermekeként született Fortín Sargento Cabralban, az Esperanza kutatóállomáson, az Antarktiszi-félszigeten.

Mivel szülei argentin állampolgárok voltak, és ő is egy argentin bázison született, automatikusan megkapta az argentin állampolgárságot. De a bázis angol ellenőrzési területen is fekszik, és Palma 1983 előtt született (amikor még a születési hely alapján hozzá lehetett jutni az állampolgársághoz), így igényelhet brit állampolgárságot is.

Szerepelt a Guinness Rekordok Könyvében is, mint az egyetlen olyan ember a történelemben, aki tudomásunk szerint elsőként született valamely kontinensen (azaz nem ismerjük, ki volt az első amerikai vagy európai). Időnkként Solveig Gunbjørg Jacobsent (1913–1996) tartják az első antarktiszi szülöttnek, de ő egy közeli szigeten látta meg a napvilágot.

Ma Emilio Palma 47 éves, és rendszerszervező informatikusként dolgozik.

A chilei válasz

A chiléi kormány sem maradt adósa. 1984-ben megszületett Juan Pablo Camacho Martino a chilei Frei Montalva állomáson. A következő években további babák születtek mindkét ország létesítményeiben. Összesen tizenegy gyermek jött világra az Antarktiszon, teljes mértékben a politika szolgálatában.

Mit jelent ez jogilag?

A nemzetközi jog és az Antarktisz Szerződés keretein belül ezek a szimbolikus lépések nem eredményeztek valódi területszerzést. A nemzetközi közösség nem ismerte el az ilyesfajta jelenlétet szuverenitási bizonyítékként. Mégis, a közvélemény szemében a „babaháború” szimbolikus verseny maradt, amely megmutatta, hogy a hidegháborús időszakban még a fagyott kontinens sem volt mentes a geopolitikai játszmáktól.

Ma már inkább tudomány és klímavita

Napjainkban Chile és Argentína már kevésbé a jelképes jelenlétben versenyez, inkább tudományos állomások fejlesztésében, kutatási programokban. Az újabb konfliktusokat sokkal inkább a klímaváltozás, az északi jégpajzsok olvadása és az erőforrásokhoz való hozzáférés lehetőségei alakítják.

Az antarktiszi babaháború mégis ékes példája annak, hogyan fonódhat össze az emberi élet legszemélyesebb pillanata egy nemzetstratégiai tétű geopolitikai lépéssel.

Források:

• Antarctic Treaty System (1959)
• Diario AS: „Los once niños que nacieron en la Antártida por razones políticas”
• Americas Quarterly: „Argentina, Chile and the Antarctic Treaty”
• ANZSIL Perspective (2024): „Recent maps and territorial claims in the Antarctic Peninsula”
• Wikipedia: „Emilio Palma”, „Chilean Antarctic Territory”, „Argentine Antarctica”

Borítókép: Dall-E