A hőösszeg egy olyan meteorológiai és agronómiai mutató, amely azt méri, hogy egy adott időszakban mennyi hőmennyiség állt rendelkezésre a növények fejlődéséhez. Egyszerűen fogalmazva: ez egyfajta hőmérsékleti „pénz”, amelyből a növények „fizetik” a fejlődésüket.
Hogyan működik a hőösszeg?
A hőösszeg kiszámításához minden nap megmérjük a napi középhőmérsékletet, majd ebből levonunk egy előre meghatározott „bázishőmérsékletet”. Ez a bázishőmérséklet az a minimum, amely alatt a növények már nem fejlődnek. A pozitív különbségeket összeadjuk, a negatívakat nullának vesszük.
A képlet:
HŐÖSSZEG = Σ (T közép – T bázis), ahol T közép > T bázis
Mit jelent a T közép és T bázis?
T közép: a napi középhőmérséklet, amelyet általában a napi maximum és minimum hőmérséklet átlagából számolnak ki: (T_max + T_min) / 2.
T bázis: az a küszöbhőmérséklet, amely alatt a növények fejlődése gyakorlatilag leáll. Ez fajonként eltérő lehet, például kukoricánál gyakran 10 °C.
Például, ha egy napon a középhőmérséklet 17 °C és a bázishőmérséklet 10 °C, akkor az adott nap hozzájárulása a hőösszeghez: 7 °C-nap.
Mire használjuk a hőösszeget?
A hőösszeg kulcsszerepet játszik a:
–Mezőgazdaságban: segít eldönteni, mikor vessünk vagy arassunk.
–Fajtaválasztásban: különböző növényfajták különböző hőösszeget igényelnek.
–Időjárási modellekben: fenológiai események (pl. virágzás, érés) becslésére.
–Kártevők megfigyelésére: sok rovar fejlődése is hőösszeg-függő.
Mit befolyásol a klímaváltozás?
Az emelkedő átlaghőmérséklet megnöveli a hőösszeget:
-Gyorsabb növényfejlődés, korábbi betakarítás
-Növénybetegségek és kártevők korábbi megjelenése
-Hőstressz, amely csökkentheti a terméshozamot
Érdemes megnézi a HungaroMet oldalán a Hőösszeg térképet, melyen megfigyelhető, hogy a térségben az előző évitől a hőösszeg -125-el eltér.
https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/hoosszeg
Borítókép: Walke Márti
