You are currently viewing Miért baj, hogy meleg a Földközi-tenger? — Magyarországra is hatással van!

Miért baj, hogy meleg a Földközi-tenger? — Magyarországra is hatással van!

Az utóbbi években egyre gyakrabban hallhatjuk a hírekben: a Földközi-tenger szokatlanul meleg, akár 4-5 °C-kal is az átlag fölött. Ez a jelenség nemcsak a part menti országokban okoz gondot, hanem közvetetten Magyarország időjárására is komoly hatással lehet.

Meleg tenger, veszélyes ciklonok!

A nyár végére a Földközi-tenger hőmérséklete elérheti a 28–30 °C-ot, ami rekord magas érték. Ősszel, amikor hűvösebb légtömegek érkeznek Észak-Európa felől, ezek a meleg tengeri felületek hatalmas mennyiségű párát és hőt juttatnak a légkörbe. Ez az „üzemanyag” táplálja az úgynevezett mediterrán ciklonokat, amelyek egyre gyakrabban válnak extrém erőssé.

Pál Krisztina fotója

A mediterrán ciklonok jelentős mennyiségű csapadékot és erős szelet hoznak magukkal. Olaszország, Dél-Franciaország vagy a Balkán országai számára ezek már évek óta komoly kihívást jelentenek: villámárvizek, földcsuszamlások, sőt időnként „mini-hurrikán” (medicane) jellegű viharok is kialakulnak.

Magyarország is érzi a hatását!

Bár Magyarország nem tengerparti ország, ezek a mediterrán ciklonok gyakran északkelet felé vonulnak, és elérik a Kárpát-medencét is. Ősszel sokszor előfordul, hogy egy mediterrán eredetű ciklon okozza a kiadós, több napig tartó esőzéseket, amelyek nagy területen áztatják a talajt.

Az ilyen események következménye lehet:

• Hirtelen áradások kisebb folyókon és patakokon.
• Mezőgazdasági károk, elhúzódó betakarítási problémák.
• Erős szél és lokális viharok.

A melegebb Földközi-tenger miatt ezek a ciklonok gyakrabban és intenzívebben alakulhatnak ki, így Magyarországon is nő az őszi extrém időjárási helyzetek valószínűsége.

Mi várható a jövőben?

A klímamodellek szerint a Földközi-tenger melegedése a következő évtizedekben folytatódik, ami azt jelenti, hogy az őszi ciklonok tovább erősödhetnek. Magyarország számára ez több kockázatos, csapadékos időszakot jelenthet, miközben a nyarak egyre szárazabbak és forróbbak lesznek.

Juhász Mária fotója

A szakemberek szerint kulcsfontosságú a vízgazdálkodás és a mezőgazdasági alkalmazkodás fejlesztése, hogy az ország minél felkészültebben reagálhasson az új időjárási kihívásokra.

Kiemelt kép – Szabó Zoltán