De hogy mégis miként van hatással a víz a meteorológiára? Nincs meteorológia „víz nélkül”. Ma van a víz világnapja!
De mégis mennyi víz van a légkörben?
A víz folyamatosan változtatja a halmazállapotát, gáz, folyékony és szilárd anyagként is előfordul. De mégis miért?
Ugyanis, a légkör a Föld összes vízmennyiségének mindössze 1 ezrelékét tartalmazza, ami jelentéktelennek tűnik, ám ebből a folyamatosan megújuló készletből táplálkoznak a bolygónkat megöntöző csapadékfajták.
A légkörben lévő vízgőz mennyisége a tényleges abszolút vízgőztartalom amit g/m3-ben fejezünk ki. Ez az érték azonban keveset árul el az adott levegő nedvességi állapotáról. Minél magasabb ugyanis a levegő hőmérséklete, annál több vízgőzt gáz-halmazállapotú vizet tartalmazhat. Telítettségi hőmérsékletnek vagy harmatpontnak nevezzük azt a léghőmérsékletet, amelyen annyi vizgőz van a levegőben, amennyit befogadhat.
Azt, hogy az adott léghőmérsékletű levegőben lévő vízgőz hány százaléka annak, amit képes befogadni azon a hőmérsékleten, azt a viszonylagos relatív vízgőztartalom fejezi ki.
Hogyan válik ki a levegőből a víz?
A meteorológiában csapadéknak nevezik azt a légkörből kiváló, annak vízgőztartalmából származó folyékony vagy szilárd halmazállapotú vizet, ami a földfelszínre kerül.
A víz kiválása a légkörben történhet az alábbiak szerint:
– A talaj mentén, amit talajmenti csapadékként jellemzően: harmat, dér és zúzmara formájában találhatjuk meg.
– A magasban, a felhőkben, amit hulló csapadéknak nevezünk.
– A hulló csapadék lehet cseppfolyós halmazállapotú tehát eső, szilárd halmazállapotú hó, avagy jégeső de bizony a vegyes halmazállapot is meghatározó mely természetesen a havas eső.
– A csapadék halmazállapota általában a hőmérséklettől függ!
Kiemelt kép – Takács Ferenc
A cikket írta 2021-ben – Bakota Zsolt
