Szilveszter – Az év utolsó napja
Kezdjük az év végével, vagyis december 31-ével, amit Szilveszter napjának hívunk. Ez a nap Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, aki 314 és 335 között volt pápa, és ezen a napon hunyt el. Az egyház szokása szerint a szentek és kiemelkedő vallási vezetők halálának napját ünneplik, tiszteletük jeléül, így december 31-e az ő emlékét őrzi.
Ez a nap egyben az év lezárásának ünnepe is. Szilveszter estéjén az emberek szerte a világban visszatekintenek az elmúlt évre, megünneplik a sikereiket, és elköszönnek az óévtől. Ezzel párhuzamosan készülnek az új év fogadására, amely már január 1-jén, azaz Újév napján kezdődik.
Újév – Az év kezdete
A következő nap, január 1., a modern naptárunk szerint az év első napja. De miért pont január 1-jén kezdődik az év? Ennek történelmi és kulturális gyökerei vannak.
A római eredet
A modern Gergely-naptár a római Julianus-naptárból származik. I. e. 46-ban Julius Caesar reformálta a római naptárat, és január 1-jét tette az év első napjává. A hónapot a kétarcú istenről, Janusról nevezték el, aki a kezdetek és átmenetek istene volt. Janus egyszerre nézett a múltba és a jövőbe, így szimbolikus választás volt az év kezdetének kijelölésére.
Ezen kívül az adminisztratív és politikai szempontok is szerepet játszottak: Julius Caesar idején a római konzulok hivatali éve is január 1-jén kezdődött, ami egységesítette az államigazgatást.
A keresztény elfogadás
A keresztény világ kezdetben nem fogadta el január 1-jét, mert a római pogány hagyományokhoz kötődött. Az év kezdetét gyakran más időpontokhoz igazították, például március 25-höz (Gyümölcsoltó Boldogasszony napja) vagy a karácsonyhoz.
Végül 1582-ben XIII. Gergely pápa a Gergely-naptár bevezetésével hivatalosan is január 1-jét tette meg az év első napjának. Ettől kezdve a keresztény világban ez az időpont vált egységessé. A Gergely-naptár globális elterjedésével január 1-je mára világszerte elfogadott évkezdet lett, bár sok kultúra továbbra is saját naptára szerint ünnepli az újévet, például a kínai újév, az iszlám hidzsra szerinti újév vagy a zsidó naptár Rós Hásánája.
Miért pont január 1?
Fontos hangsúlyozni, hogy január 1-je kijelölése nem kötődik semmilyen kozmikus vagy természeti eseményhez, hanem kulturális és történelmi választás eredménye. Ez a tény arra is rávilágít, hogy az emberiség időszámítása nem feltétlenül a természet rendjéhez igazodik, hanem gyakran praktikus vagy szimbolikus okokra épül.
Mi lenne a logikus évkezdet?
Egy év az az időtartam, amely alatt a Föld egy teljes kört megtesz a Nap körül, ezt nevezzük orbitális periódusnak. Ha a természet rendjéhez igazodnánk, logikus lenne az év kezdetét olyan időponthoz kötni, amely a Föld pályájának jelentős pontjaira esik. Íme néhány lehetséges alternatíva:
1. Perihélium – Napközelség
A Föld pályája enyhén elliptikus, és január elején (általában január 3-5. között) van a Naphoz legközelebbi pontján. Ezt nevezzük perihéliumnak. Ez az időpont az orbitális ciklus szimbolikus kezdete lehetne, hiszen a Föld ilyenkor a legközelebb van a Naphoz.
2. Afélium – Naptávolság
Ezzel szemben július elején (általában július 4. körül) van a Föld a Nap legtávolabbi pontján, az úgynevezett aféliumban. Ez a pont szintén jelentőséggel bírhatna, hiszen a ciklus egyik csúcspontja.
3. Napéjegyenlőségek
A tavaszi (március 20-21.) és az őszi (szeptember 22-23.) napéjegyenlőségek olyan időpontok, amikor a nappal és az éjszaka hossza egyenlő. Ezek az időpontok természetes szimmetriát hordoznak, és sok ősi kultúra számára fontosak voltak.
4. Napfordulók
A téli (december 21-22.) és nyári (június 20-21.) napfordulók az év leghosszabb és legrövidebb napjai, amelyek szintén logikus kezdőpontok lehetnek egy orbitális ciklus számára.