A már-már aszályos nyárnak köszönhetően a közösségi médiában megszaporodtak a különféle felhívások, az „ültess egy fát” akciók, mintegy figyelemfelkeltő jelleggel. Alapvetően ezek jó kezdeményezések, az oxigéntermelés növelése, valamint a légszennyezés csökkentése és a klímavédelem miatt, azonban, ha nem járunk el körültekintően, több kárt tudunk okozhatunk, mint azt sejtenénk.
Nem őshonos fák!
A tájidegen, más néven invazív vagy nem őshonos fák ültetése jelentős hatással lehet a környezetre és az ökoszisztémára. Az őshonos növényekkel ellentétben a tájidegen fajok nem alkalmazkodtak a helyi ökológiai viszonyokhoz, és beavatkozásuk számos problémát okozhat. Íme néhány ok, amiért fontos, hogy őshonos fákat ültessünk.

Pár fontos pont!
Ökoszisztéma védelme: Az őshonos fák harmonikusan illeszkednek a helyi növény- és állatvilághoz. Tájidegen fajok viszont elnyomhatják a helyi flórát, megváltoztatva a természetes egyensúlyt, ami veszélyeztetheti az őshonos fajok túlélését.
Biodiverzitás megőrzése: A helyi növény- és állatfajok évezredek alatt alakítottak ki összetett kapcsolatrendszereket. Az őshonos fák biztosítanak élelmet, búvóhelyet és élőhelyet az itt élő fajoknak. A tájidegen fák nem biztosítják ugyanazokat a feltételeket, így a biodiverzitás csökkenhet.
Talaj és vízgazdálkodás: Az őshonos fák természetes módon hozzájárulnak a talaj stabilitásához és a vízháztartás fenntartásához. A tájidegen fajok gyakran több vizet igényelnek, és megváltoztathatják a talaj szerkezetét, ami hosszú távon kiszáradáshoz vagy talajerózióhoz vezethet.
Környezeti fenntarthatóság: Az őshonos fajok természetes ellenállóképességgel rendelkeznek a helyi kártevőkkel és betegségekkel szemben, míg a tájidegen fajok könnyen elterjedhetnek és elszaporodhatnak, ami fokozott vegyszerhasználathoz és gazdasági károkhoz vezethet.

Helyi ökoszisztéma!
Az őshonos fák ültetése tehát nem csupán a környezetvédelem szempontjából fontos, hanem a helyi ökoszisztéma egészségének megőrzéséhez is hozzájárul. Így mielőtt bedőlnénk a „szórj ki egy marék barackmagot amerre jársz” jellegű felhívásoknak érdemes a faültetés előtt, akár több szakértővel is konzultálni annak érdekében, hogy a helyi környezeti és ökológiai feltételeknek megfelelő fajt válasszuk:
Tájépítész vagy kertészmérnök: Ők segíthetnek kiválasztani az adott területhez legjobban illő fa- vagy cserjefajokat. Figyelembe veszik a talajviszonyokat, a helyi éghajlatot, valamint a fák növekedési igényeit és a terület használatát.

Botanikusok vagy ökológusok: Ezek a szakemberek megvizsgálhatják, hogy a kiválasztott fa hogyan illeszkedik a helyi ökoszisztémába, és hogy nem invazív-e a faj. Segítenek abban is, hogy az őshonos növények előnyben részesítésével támogassuk a biodiverzitást.
Önkormányzat vagy helyi zöldhatóság: Bizonyos helyeken jogszabályok szabályozzák, hogy milyen fákat lehet ültetni. Az önkormányzat vagy a helyi környezetvédelmi szervek tájékoztatást adhatnak az engedélyezett fajokról, valamint a faültetés módjáról és helyéről.

Kertészeti szaküzletek és faiskolák: Ezek az üzletek gyakran rendelkeznek szaktudással a helyi növényfajokkal kapcsolatban, és hasznos tanácsokat adhatnak a fák gondozását, ültetését illetően.
Erdészeti szakemberek: Ha nagyobb területen vagy erdős környezetben tervezünk faültetést, az erdészeti szakemberek segíthetnek a fenntartható ültetési gyakorlatok kialakításában, és tanácsot adnak a faállomány kezeléséről.
A megfelelő szakértőkkel való konzultáció biztosítja, hogy a faültetés környezetbarát, hosszú távon fenntartható és a helyi ökoszisztémához illeszkedő legyen.
Cikket írta – Buják Alexandra
Kiemelt kép – Eperfa – Citygreen