You are currently viewing TúraKisokos- Hova menjünk kirándulni a Mecsekben, akár télen is. I. rész!

TúraKisokos- Hova menjünk kirándulni a Mecsekben, akár télen is. I. rész!

Legutóbbi cikkünkben arról írtunk, hogy milyen írott- íratlan alapvetéseket illik betartani erdei kirándulásaink során. Most egy ajánlóval érkezem, a Mecsek tájvédelmi körzeteinek kedvelt vagy kevésbé ismert pihenő- és túrahelyeiről, amelyeket akár a hidegebb évszakokban is látogathatunk.

A Kelet- Mecsek látnivalói!

A Kelet- Mecsek Tájvédelmi Körzet a Duna- Dráva Nemzeti Park kezelésében álló védett, közel 9350 hektáron elterülő, völgyekkel, patakokkal és széles hegyhátakkal tagolt vidék. Legmagasabb pontja a Zengő, a maga 682 méteres magasságával. 2020-ban a Zengő új, acélszerkezetű kilátója került átadásra, amely a régi, geodéziai mérőtorony köré épült, masszív és biztonságos korlátokkal. A hétemelet magas kilátó, a lombkoronaszint fölé emelkedik, így tiszta időben és a páratlan körpanorámának köszönhetően, a tetejéről a Badacsony, déli irányban a Szársomlyó és a Tenkes- hegy, de még a horvátországi Papuk- hegység is látható.

Zengővárkonyban található a híres szelídgesztenye liget, ahol 5-600 éves fák vannak. A Natura 2000 védettség alatt álló terület, mintegy 60 hektáron terült el, különleges természeti érték. Azonban fontos tudnivaló, hogy a szelídgesztenyés minden egyes fája magántulajdonban van, így a gesztenyét tilos szedni! Viszont szezonban, a faluban sok helyen árusítják- akár gesztenyemassza formájában is- így érdemes figyelni a kihelyezett táblákat. 

A Zengő „szomszédja” a Hármashegy. Nevét alakjáról kapta, ugyanis három csúcsa van. A köztük, szűk völgyben kanyargó úton- Hosszúhetény irányából- érhető el a népszerű turistacélpont, Püspökszentlászló. Az aprócska, egyutcás üdülőfalucskában megtekinthető a püspökszentlászlói kastély és tavasztól- őszig az azt körülvevő Arborétum, ahol 84 fa- és cserjefajta található a világ minden részéről. A kastély és az arborétum megtekintését, változatos kirándulással tudják kombinálni az idelátogatók, ha ellátogatnak a bükkösben lévő Mária- kápolnához és a Zarándok- kúthoz.

2007-ben építették a Cigány- hegyi kilátót is, amely Hosszúhetényből, egész évben látogatható és „csupán” 524 méter magasra kell érte túrázni. 

A turisták és természetjárók közkedvelt kirándulóhelye, a Magyar Svájcként emlegetett Óbánya is. A település a vízimalmairól, pisztrángos tavakról és mázas, karcolt kerámiáiról vált híressé. A malomtól egészen Kisújbányáig húzódó Óbányai- völgy kis vízesései, valamint a völgyben található Csepegő Szikla igazi látványosságnak számít. A több méter magas, mohával benőtt sziklafal üregeiből folyamatosan csepeg a víz, egy kisebb tavat létrehozva. Innen tovább haladva a Ferde- vízeséshez (másnéven: Tündér Lépcső) jutunk el, ahol a lépcsőzetes köveken zubog le a patak. A növény- és ritka állatfajokban is gazdag területet több jelzett turistaút is keresztezi.

Az Óbánya mellett futó Réka völgyben csörgedezik a Réka patak. A völgy végében a Réka kunyhóhoz érünk, amely a Kelet- Mecsek egyik legszebb pontján, három patak találkozásánál van, az Etelka forrás mellett. A házikó, kulcsosházként üzemel és 10-12 főig fogadja a megfáradt vándorokat. A téli időszakban is lakható az erdei menedékházban petróleumlámpa, sparhelt, forrásból merített víz várja a civilizációból kis időre szabadulni vágyókat.

A Kelet- Mecsek kapujaként emlegetett Mecseknádasd is sok látnivalót ígér. A településtől kb. két kilóméternyi sétával eljuthatunk a Réka vár romjaihoz, pontosabban a vár maradványait őrző emlékhelyhez. A legenda szerint a várat Attila építette a feleségének, de mások úgy tartják ebben a várban született Szent István unokája, Skóciai Szent Margit.

Mecseknádasd keleti oldalán a Schlossberg várrom mellett egy terméskő alapú, zsindelytetős kilátó található, amely 2005-ben került átadásra. A panorámaszintről látható maga a település, a mecseknádasdi szőlőültetvények és Óbánya völgy is. 

Szintén kellemes időtöltést ígér, ha ellátogatunk a Magyaregregynél, 340 méteres magasságban található Máré Várához, amelynek saját legendája is van: „Máré-várban lakott Máré vitéz ifjú szép feleségével. Márét a király hadba szólította, s hosszú évek múltán sem jött haza. Felesége már elsiratta, és szívesen látta a szomszéd vár urát, aki egyre gyakrabban járt át hozzá. Addig-addig, míg szép lányuk született. A kislány felcseperedett, mikor Máré mégis hazatérhetett. Megtudta, hogy felesége hűtlen lett hozzá, így mindkét várat megostromolta, ágyúval halomra lövette. Ott pusztult el az asszony Miklós vitézzel együtt, lányuk életben maradt, de az anyja megátkozta. Az átokkal sújtott leány a hegy mélyén rejtőzik, de minden 77. évben piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Máré-völgyi patakban fürdik és fésüli hosszú haját. Az a vadász válthatja meg az átoktól, aki ilyenkor arra jár és megcsókol egy medvét, egy kígyót meg egy varangyos békát.”

Magyaregregyről számos kiránduló útvonal sokak által ismert, azonban mind közül talán a legszebb a Vár- völgyi tanösvény, amelynek cél- és végpontja a Pásztor forrás. A tanösvény, oda-vissza 6 km-es túratávjával, akár kisgyermekes családok számára is kedvező lehet, mivel a terep nem különösen megerőltető. 

Továbbá a Kelet- Mecsek tájkörzet játékra hívja a kicsiket és nagyokat, mert három, mondabeli szereplő elevenedik meg. A Kőmorzsolót Püspökszentlászló és Hosszúhetény között egy békés erdőszélen találhatjuk meg, a Fanyűvőt, aki a monda szerint a Hármas-hegyen élt és puszta kézzel tépte ki a fákat, Bikalon, végezetül a Vasgyúrót, aki a Zengő-hegy érceit kézzel bányászta, Mecseknádasdon. Az installációk 3-4 méter magas, akácfából készített alkotások, amelyek Dechandt Antal és Baráth Gábor munkáit dicsérik. Te megtaláltad már a Mecseki Óriásokat?

Kiemelt kép – Györkő Zsombor
Cikket írta – Buják Alexandra