You are currently viewing Mecsek élővilágáról!

Mecsek élővilágáról!

Mostantól heti rendszerességgel jövünk új cikkel a Mecsek érdekességeiről, melyet cikksorozatnak is vehetünk. Új taggal bővültünk Buják Alexandra személyében!

A Mecsek hegységnek- köszönhetően a változatos földtani felépítésének és a szubmediterrán hatásoknak- igen változatos a növény- és állatvilága. Flóravilágát tekintve, mészkedvelő és mészkerülő növénytársulások egyaránt megtalálhatók.  Mészkedvelők közül kerülnek ki például a sziklagyepek lakói, mint a mecseki varjúháj, szarvas bangó, a szikla- és karsztbokor erdőkben fellelhető kaukázusi zergevirág vagy a tölgyesekre, bükkösökre és gyertyánosokra jellemző illatos hunyor, pirítógyökér és szúrós csodabogyó, vagy talán ismertebb nevén az égertövis vagy vadpuszpáng. A mészkedvelők közül az égerligetek és -kutatók szerint- a római korban telepített szelídgesztenyések kerülnek ki. A tájegységhez tartozó dombvidékek- mint a Baranyai dombság vagy a Geresdi dombság- erdeinek élővilága a Mecsekhez hasonló, ezeken a területeken például a gyapjas gyűszűvirág és az erdei szellőrózsa is fellelhető. 

A Mecsek állatvilága!

Állatvilágát tekintve a Mecsek, igen változatos. Míg déli oldalon jellemzőek a melegkedvelő (mint például az óriás énekes kabócák és a mannakabócák), az adott területhez köthető fajok, addig az északi oldalon, illetve hűvösebb völgyekben, patakvölgyekben akár hegyvidéki (például a havasi cincér) faunaelemeket is rejthet a hegység. Előfordulásukat tekintve több ezer endemikus (mint a fokozottan védett Mecseki őszi tegzes, amely feltehetően egyetlen, bennszülött tegzes alfaj) és unikális fajról, védett és fokozottan védett vagy jogszabályi oltalom alatt nem álló fajról beszélhetünk. 

A természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok nagyrésze a madarak közül kerül ki, mint például a Kelet- Mecsek erdeiben fészkelő fekete gólya, réti sas, barna kánya. Jellemzően homokbányák partfalaiban költ a gyurgyalag, másnéven a jégmadár. A bükkösökben kék galambbal és fekete harkállyal találkozhatunk és a kőbányák területein akár hollót is láthatunk. Azonban a ragadozó madarak közül a leggyakoribb, az egerészölyv.

Hazánkban összesen 28 denevérfaj él, ebből közel 15 faj a Mecsek barlangjainak állandó lakói, melynek mindegyik példánya védett vagy fokozottan védett. A Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatósága 2004-ben megnyitotta kapuit az Abaligeten található Denevérmúzeumnak, amely a mai napig látogatható. Az interaktív túravezetés során számos érdekességet tudhatunk meg, többek között a repülő emlősök táplálkozási szokásairól, élőhelyeiről.

A Mecsekben azonban- sokak örömére- nem él mérgeskígyó. Haragos, erdei-, és vízisiklóval gyakran találkozhatunk, de érdemes tudni, hogy ezen fajok mindegyike, Magyarországon védett. Csakúgy, mint az előforduló zöld gyík és a foltos szalamandra is. 

Érdemes még kiemelni a védett fajok közül a mindenki által ismert szarvasbogarat, orrszarvúbogarat az imádkozó sáskát, a fecskefarkú lepkét és a nem védett fajok közül talán a legérdekesebbet, a hatalmasra – akár egy felnőtt ember tenyerével megegyező nagyságúra- megnövő tölgy selyemszövőt. 

A nem védett fajok elterjedését tekintve, a Mecsekben és a tájegységben erdőlátogatásaink, kirándulásaink során többek között találkozhatunk gímszarvassal, dámszarvassal, őzzel, vaddisznóval, rókával és mezei nyúllal is. 

Kiemelt kép – Takács Ferenc