Valahol jég eső, valahol vas eső

A WASP-76b exobolygó a WASP-76 csillag körül kering, ami egy F-típusú csillag a Halak csillagképben. Ez a csillag körülbelül 640 fényévnyire található a Földtől. A WASP-76b exobolygó különleges jellemzője, hogy „apályilag zárt”, vagyis mindig ugyanaz az oldala néz a csillagára, ami extrém hőmérsékleti különbségeket eredményez a bolygó nappali és éjszakai oldala között.

A nappali oldala akár 2400°C-ra is felmelegszik, míg az éjszakai oldal „csupán” 1500°C-ig melegszik fel. A nappali oldalon a hőmérséklet olyan magas, hogy a molekulák atomokra bomlanak, és a fémmolekulák, mint például a vas, elpárolognak a forró légkörbe, ami lehetővé teszi a vasgőz kicsapódását és folyékony állapotban való esését a „hidegebb” oldalon, mintegy vas eső formájában. A párolgás hatására szépen lassan visszakerül a „forróbb” oldalra, ahol ismételten bekövetkezik ez a folyamat. Bár ez egy lasabb folyamat szóval joggal feltételezhetjük, hogy a bolygó „hidegebb” oldalán halmozódtak fel folyékony formában a fémek, és más anyagok.

Máshol

Nem csak a WASP-76b, hanem a WASP-121b nevű exobolygón is felfedezték ezt a jelenséget, ami szintén rendkívül forró, a vasat gőzzé alakító hőmérsékletű. További vizsgálatok során még meglepőbb felfedezésre jutottak: a barium, ami 2,5-szer nehezebb mint a vas, szintén jelen van ezeknek az exobolygóknak a felső atmoszférájában. Ez ellentmond a korábbi feltételezéseknek, miszerint a nehezebb elemeknek gyorsan az atmoszféra alsó rétegeibe kellene süllyedniük.

Miért nem fém eső?

Mivel más fémek is jelen vannak a bolygón és ezek keverednek, ezért inkább fém esőről beszélhetünk, és nem kifejezetten vas esőről, de azért használtuk ezt a megnevezést mert a vas a leggyakoribb nehézfém, és a mennyisége és a magas olvadási pontja végett döntően meghatározza az „eső” jellegét, szemben az alumíniummal, melynek alacsobbak ezen értékei.