2023.06.26-án az ukrán hírszerzés szerint még soha nem volt annyira súlyos az atomkatasztrófa veszélye, mint most, mivel állításuk szerint az oroszok fel akarják robbantani a Kahivkai víztározó partján fekvő atomerőművet, amit a világ Zaporizzsjai atomerőműként ismer.
A hírszerzés állítása szerint az oroszok már az előkészületekkel végeztek. Állítólag robbanóanyaggal megpakolt járműveket szállítottak a 6 reaktorból 4-be. Mind erre valószínűleg azért van szükség, hogy az oroszok a sugárzás veszélyével tudják megállítani az ukránok előre nyomulását a fronton.
Az orosz vezetőség tagadja mindezt és visszautasítják a nukleáris veszéllyel való fenyegetőzést.
Egy pár szót előszőr magáról az atomerőműről
1980 Április 1-én még akkor az Ukrán SZSZK területén található Zaporizzsjai területen belül, a Dnyeper folyó Kahivkai víztározó partján a Szovjet vezetőség utasítására megkezdték a Szovjetunió és Európa legnagyobb atomerőművének az építkezését melynek az utolsó blokkját 1996-ban adták át, az ekkor már önálló Ukrajnában.
Az atomerőműnek 6 reaktorblokkja van melyek VVER 1000/320-as típusuak melyekről később még lesz szó. A névleges teljesítménye az atomerőműnek 5700 MW mely 1700 MW-al több mint hazánk energia igénye.
VVER reaktor
A VVER reaktortípus egy nyomottvizes reaktor melyet még a Szovjetunióban fejlesztettek ki, angol megfelelője a PWR reaktor. A működését tekintve az a lényege, hogy a primerkörben (ami bemegy a reaktorba) nagynyomás alatt van tartva a hűtővíz (100-150 bár), ezért a vizet a nukleáris reakció feltudja melegíteni akár 315 fokra is anélkül, hogy az gőzzé alakulna át.
Nem lehet a végtelenségig növelni a víz nyomását a rendszerben abban a hitben hogy akkor a végtelenségig lehet melegíteni a vizet úgy hogy az ne alakuljon át gőzzé. 221.2 báron, 374 °C-on a víz eléri a kritikus állapotát mely azt jelenti, hogy e hőmérséklet felett, bármekkora nyomás alatt a víz telített gőzzé (igazából itt már gázzá) alakul át.
A primerkörben, nyomás alatt lévő 315 fokos víz átvan vezetve a szekunderkör tartályán és itt megtörténik a hőátadás, melynek során az alapnyomáson (1 bar) lévő hűtővíz a 315 fokos vascsövekkel találkozva, gőzzé alakul át mely meghatja a turbinákat és így elektromos áram keletkezik. Majd egy harmadik kör a hűtővíz köre pedig a szekunder tartalmát lehűti. Ily módon nem kerül radioaktív víz vissza a vízkészletbe az atomerőmű hűtése során.
Tehát maga a gőzfejtés a szekunderkörben történik, ellentétben például az RBMK reaktorokkal, ahol a primerkörben történik 540 fokon.
A víz a moderátor szerepét is betölti ezekben a reaktorokban. Az urán hasadása során két kisebb rendszámú anyag keletkezik továbbá neutron szabadul fel melyek, ha más anyagokkal „ütköznek” (elnyelődnek) akkor vagy hasadásra bírja vagy fel gyorsítja annak hasadását. E folyamat során hő keletkezik. Amikor az atomok egymást gerjesztik, például 2 darab urán-235 izotóp bomlásuk során egymásra neutronokat bocsátanak ki, akkor láncreakciót hoznak létre, így növelve a bomlásuk és a hőtermelésük fokozatát. Moderátorra azért van szükség egy atomerőműben, hogy a gyorsan mozgó neutronokat lelassítsa, ezzel növelve annak az esélyét, hogy az atommagba beépül az ütközése során és nem csak lepattan róla vagy „áthalad” rajta.
A víz mint sűrűbb közeg a levegőnél, képes ilyen szerepet betölteni. A VVER reaktorokkal ellentétben az RBMK reaktorokban például grafit moderátorok vannak. Értelem szerűén ha a moderátort kivesszük a rendszerből, akkor a hőtermelés jóval lecsökken, viszont a reakció tényleges megállítására már szabályzórudakra van szükségünk. A szabályzó rudak olyan anyagból vannak melyek elnyelik a neutronokat, ezzel megakadályozva a láncreakció létrejöttét.
Csernobil esetében egy RBMK reaktoról beszélünk, melynek az elsőrobbanása egy gőzrobbanás volt mivel a rendszerből elvették a hűtővizet és mivel grafit moderátoros volt, ezért a belsejében az üzemanyagcsöveket elhajlította a fejlődő gőz és ezért a szabályzórudak megakadtak a csatornákban. Ezáltal a reakció már megfékezhetetlenné vált, és a benne található víz gőzzé alakulva kinyomta a reaktor tetejét. A második robbanás azért következett be mert az izzó grafittal találkozott a levegő melyben az oxigén kölcsönhatásba lépett a grafittal (kigyulladt) és mivel a grafit hihetetlenül forró volt, ezért ez a reakció voltaképpen egy robbanást idézett elő. A második robbanás következtében robban ki a reaktor teteje anno.
Egy VVER reaktor esetében ez már kevésbé elképzelhető, mivel ha a vizet elvesszük a rendszerből azzal a moderátor is megszűnik, és ezért nem tud akkora hőmennyiség keletkezni, hogy gőz robbanással felrobbanjon a reaktor. Mivel a hűtővizet is elvettük a rendszerből, ezért valószínűleg csak leolvadni fog a mag mivel képes még ebben az állapotában is annyi hőmérsékletet termelni hogy megolvassza saját magát. Természetesen egyedi esetben, elő lehet idézni gőzrobbanást egy VVER reaktorban is de erre nagyon kevés az esély. Tehát egy Csernobilhoz hasonló atomkatasztrófa nem tudna például bekövetkezni hazánkban ugyan is nálunk is VVER reaktorok vannak.
A leolvadás és a felrobbanás közötti különbség
A leolvadás esetében a kórium (radioaktív olvadék) egy erre az esetre épített kórium tartályba folyik, mely megakadályozza, hogy a talajba jusson a reaktor olvadéka. Ebben az esetben hatalmas sugárzás lenne, de egy adott pontban koncentrálódva lényegében, ami természetesen nagy egészségügyi kockázatot jelent de közel sem olyat mintha robbanás következtében a radioaktív részecskék a légkörbe jutva, por formájában a szél tudná hordani szinte bárhová. Mert végső soron nem a sugárégés vagy maga a robbanás a veszélyes ebben az esetben, mely azonnal szedi szinte áldozataid, hanem a szálló radioaktív por mely évekkel később fok a por által érintett területeken hatalmas számú rákosmegbetegedést okozni.
Az Orosz-Ukrán helyzet
2022 március 4-én került orosz kézre az erőmű. Többször támadták február óta rakétákkal, aminek az lett a következménye, hogy a reaktorotokat többször le kellett állítani, illetve az erőmű oktatási épülete kigyulladt.
Ezeket a reaktormagokat vastag sugárzáselnyelő falak ölelik körbe továbbá vastag, egybeöntött fémtartályban helyezkednek el. A tetejük vastag hisz ott található a betöltő nyílásuk és a biológiai pajzsuk. A leolvadás vagy éppen a gőzrobbanás esetében magában a reaktormagban következnek be ezek az események. Külső robbantás esetében kérdéses, milyen képpen lehet felnyitni a zónát és ezáltal radioaktív anyagot juttatni a légkörbe, de nem lehetetlen. Erősebb tüzérségi bombázás esetében ez már inkább valószínűbb, mint robbanószerek által.
Nem szeretnék tippeket adni senkinek sem atomterrorizmus terén, de ha valakinek tényleg az az elképzelése, hogy egy atomerőművet felrobbant és a sugárzás által megállítsa a másik fél katonai előre nyomulásait, szimplán ezt a dolgot úgy is elérheti, ha a nukleáris fűtőanyagot kiveszi a tárolókból és a reaktormagból, majd azt valahol felrobbantja. Ehhez nem kell megsemmisíteni egy atomerőművet. Továbbá mivel a sugárzás, amit a szél hord szét. határokat nem tisztelve a saját országa lakosságára, mint ahogy az ellenségére, úgy a semleges országok lakoságára is veszéllyel lesz, ezért háború esetén esztelenség lenne ez a cselekedet.
Valószínűbb, hogy fegyverraktárnak használják az épületet az oroszok, mert biztosak abban, hogy senki sem támadna egy atomerőműre, az atomkatasztrófa lehetséges bekövetkezte végett még tüzérségi eszközzel sem!
