Az éves meteorrajok lenyűgöző jelenségeket produkálnak az égen, amikor is a Föld az adott meteorcsoport áthaladási útvonalát keresztezi. Az egyik legérdekesebb és legismertebb meteorraj a Lyridák, amely minden évben április közepén aktív.

Az idei éves Lyridák meteorraj a leglátványosabb időszaka az április 21-i péntek este és a 22-i hajnali órák lesznek. A meteorraj aktivitása az éjszaka folyamán növekszik, és a leglátványosabb időszak az előrejelzések szerint a hajnali órákban lesz. Az északi félteke lakóinak a legjobb az esélyük a meteorok megfigyelésére, de az északi szélességi körön túl is láthatóak lesznek, tehát hazánkban is jól lehet majd látni őket.

Várhatóan 10-20 „hullócsillagot” is megfigyelhetünk a csúcsidőszakban.

Lyridákról egy pár szót!

A Lyridák meteorraj forrása az a Thatcher-kométa, amely 1861-ben volt utoljára látható, és közel 415 év alatt keringett a Nap körül egyszer. A Lyridák meteorjai nagyon fényesek és számos meteorcsóvát hagynak maguk után.

Mik azok az éves meteorrajok?

Az éves meteorrajok olyan jelenségek, amelyeket a Naprendszerben keringő apró meteorok által okoznak, amelyek az égboltban látható csíkokat húzzák. Az éves meteorrajok általában a kisbolygók, üstökösök és más objektumok által okozott apró részecskék miatt jönnek létre, amelyek a Nap körül keringenek. Amikor a Föld az adott meteorcsoport áthaladási útvonalán halad át, akkor a meteorok a Föld légkörébe belépve láthatóvá válnak, és fényes csíkokat húznak az égbolton, az az elégnek benne.

Miért égnek el a légkörben a meteorok?

Amikor egy meteor az űrből belép a Föld légkörébe, akkor magas sebességgel mozog, és ez a sebesség a súrlódás miatt hatalmas hőt termel. A meteor az űrből érkezve találkozik a Föld légköri gázmolekuláival, amelyek egyre sűrűbbé válnak ahogy a meteor lefelé halad, és ennek következtében a súrlódás is növekszik. Az erős súrlódásnak köszönhetően a meteor hőmérséklete gyorsan emelkedni kezd, ami végül olyan magas hőmérsékletre emeli az anyagot, hogy az felizzik, majd elég a légkörben lényegében.

Azok a darabok melyek végül mégsem égnek a légkörben, azok a Földre becsapódnak és meteoritoknak nevezzük őket.