Csütörtökön lesz a Jupiter, a Vénusz és a Hold együttállása, mely este 6 órától egészen 8 óráig, azaz 2 órán keresztül lesz látható kb.
Most akkor mikor lesz a Jupiter, a Vénusz és a Hold együttállása?
Sok helyen sok időpontot olvashattunk. Valakik 21.-re írták, valakik 22.-re, mi azt mondjuk, hogy 23.-án lesz.
De hát ma is láttam a 3 égitestet együtt, akkor mégsem ma volt, de mégis?
Tegyük akkor tisztába ezt a kérdést!
Öt fajta esemény létezik:
- A pillanatnyi esemény melynél a jelölt esemény egy bizonyos időpontban bekövetkezik, majd azzal véget is ér lényegében. Például egy bomba robbanása. Az adott pillanatban robban. majd az esemény véget is ért, amit tárgyaltunk vele kapcsolatban.
- Határozott esemény, melynél a jelölt eseménynek van egy kezdeti, illetve egy végpontja. Például ilyen a jogerősen kiszabott szabadságvesztés, mert annál megvan jelölve egy időpont, mint kezdés (bevonulás) és vég (szabadulás).
- Határozott kezdetű esemény, melynél az eseménynek van pontos kezdeti időpontja, de ismeretlen a végpontja. Ilyen például egy buli, ahol megvan adva, hogy este 7 órakor kezdődik, de kitudja meddig tart?
- Határozott végű esemény, melynél az adott esemény időpontjának a végét ismerjük csak. Mivel nincs kezdeti időpontunk, ezért a végpontot csak becsülni tudjuk. Például, amikor majd a Napunk üzemanyaga elfogy, és ezért önmagába fog roskadni, és fehér törpévé fog válni, akkor mi ezt az eseményt a tényleges bekövetkezéstől számított 8-dik másodpercben fogjuk észlelni, hiszen ennyi időre van szüksége a fénynek, hogy a Naptól a Földre elérjen.
- Valamint van a határozatlan idejű esemény, melynek se az elejét se a végét nem tudjuk megmondani pontosan, DE valami megközelítést tudunk rá adni. Ilyen például a cikk tárgyában is szereplő Vénusz, Jupiter és a Hold együttállása.
Most akkor mi van?
Elsősorban, több oknál fogva nem tudunk egy pontos időpontot adni annak, hogy mikor is van az együttállás, mert ez a jelenség lényegében szubjektív. Több kérdésben nincs egy egyetemes megállapodás, hogy akkor most az-e vagy sem.
A látható égbolton maximálisan mennyire lehetnek „távol” a csillagászati objektumok, hogy arról kitudjuk biztosan jelenteni, hogy egy vonalban vannak?
Értelemszerűen, ha tetszőlegesen kijelölök 2 pontot, azok mindig egy vonalban lesznek, ezért mindig minimum 3 pont egybekötéséről beszélhetünk. Na most akkor a látható égbolton az egyenes vonalhoz képest mennyire térhet el a 3 égitestem összekötéskor? (Azaz, ha a 2 pontomat összekötöm, akkor a harmadik, amely a kettő közé esik, mennyire térhet el az egyenestől távolságban?)
Ha egyvonalban vannak a testek, de az egyik már lebukott a horizont alá, tehát földrajzi okok végett nem látom, akkor még az esemény tart-e vagy már véget ért?
Ha nappal történik ez a jelenség, és a fényszennyezettség miatt nem látom, akkor attól még az most tart vagy még nem?
Továbbá a csillagászati események többnyire nem úgy néznek ki, egy pillanatban bekövetkeznek, majd azzal véget is érnek, azaz van egy elméleti kezdeti és egy elméleti végpontjuk, de mivel mi emberek az időt szeretjük napokra osztani, ezért az ilyen eseményeknél olyan időpontot jelölünk meg mint bekövetkezési időpont, ahol az esemény eléri úgy-mondottan a fénypontját.
Tehát akkor most mi van, de tényleg?
Egyezzünk meg abban, hogy az esemény akkor van, amikor látjuk szabad szemmel, hisz ez úgy-mondottan egy látványos csillagászati esemény a lakosság számára. Tehát ha fényes nappal vannak ezek a testek egy vonalban, akkor az nem számít együttállásnak.
Egyezzünk meg abban is, hogy akkor számít együttállásnak a történet, ha a szemünk által befogott 120 fokos látómezőben egyben látjuk ezt (vagyis senki sincs a horizont alatt)
És addig egy vonalban van 3 test míg az összekötögetéseikkel nem tudok látványosan egy háromszöget kirajzolni.
Kb.: olyan 17 óra 20 perckor megy le a Nap ilyenkor februárban a régióban, tehát olyan 18 óra 30 perc magasságában már van annyira sötét, hogy jól láthassuk az elsődleges csillagászati objektumokat. Tehát hiába van már este, (hiába van még világos a légkör fénytörési tulajdonságából fakadóan attól az még éjszakának számít, mivel a Nap a horizont alá bukott) attól még a polgári szürkület tart és ezért nem láthatjuk esetlegesen az elsődleges égitesteinket.
Ha ezeket mind számításba vesszük, akkor az esemény elvileg 2023.02.21-én kezdődött a navigációs szürkület idején azaz 17 óra 51 perc környékén és egy gyenge óráig tartott ugyanis 18 óra 50 perc magasságában a Hold lebukott a Horizont alá, ezzel megszüntetve az eseményt aznapra. Tehát azok akik 21-re írták az eseményt, azok jól írták, de igazából mivel az esemény több napig tart ezért nem volt túlságosan szerencsés 21-re írni, mivel nem ekkor van a csúcspontja, a leglátványosabb pontja az eseménynek.
Nah, most jön a lényeg!
Jól láthatjuk, hogy a hármas együttállásnak a csúcspontja 2023.02.23-án este következik be, hiszen majdnem tényleg 1 vonalra esik a három objektum. Mivel nekünk, embereknek a rendezettség valamiféle szépségérzetet ad, ezért a csütörtöki dátum ténylegesen az esemény fénypontja, tehát szerencsésebb ezt az időpontot megjelölni. 21.-én is szépen sorban voltak, de ott a Hold nagyon gyorsan lebukott a horizont alá (kb.: 1 óra alatt vége lett).
Rendesen amúgy úgy szólna ez az egész dátum megjelölés, hogy a Hold, a Jupiter és a Vénusz (mivel több felállásban is fognak sorba következni, ezért ABC sorrendet használunk) együttállása 2023.02.21.-én kezdődik majd 23.-án lesz a leglátványosabb, majd 25.-én este 8 órakor fog véget érni. Ugyanis 26.-án már nem fog „beleférni” a három objektum a látómezőnkbe (ettől még egy vonalban lesznek kb.).
A csúcsidőpont 17 óra 51 perctől lesz látható egészen 19 óra 55 percig, mikor is a Vénusz a horizont alá kerül.
Pingback: Mesés képeken az égi trió – érkezik a ráadás! | pecsma.hu