Szibéria köznyelvi, általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti. Ebben az értelemben területe kb. 12 577 400 km², népessége több mint 39 millió fő. Teljes területe a Föld összes szárazföldjeinek 9%-át teszi ki.

Földrajzi értelemben Szibéria kelet-nyugati irányban az Uráltól a Csendes-óceán vízválasztójáig nyúlik, ide nem értve Oroszország távol-keleti részét. Északon a Jeges-tengertől délen Mongólia és Kína határáig, délnyugaton Kazahsztánban a Kazah-hátságig terjed. –Wikipédia–

Oroszország területe összesen 17 098 240 km², tehát nagyobb mint a Plútó felszíne (16 700 000 km²). Lakossága pedig 146 804 372 fő. Szibéria Oroszország területének több mint a 73,5%-a de csak lakosságának a 26,5% él itt. Szibéria lakosságát tekintve a lakosság döntő része a déli tartományokban élnek, ahol is bőven van termő talaj és az időjárás sem olyan zord.

A talaj és az építészet problémája

A talaj jelegge

Szibériáról a tél, a hideg jut eszünkbe pedig ott is van nyári időszak, igaz hogy rövid, főleg ha északra megyünk, de van. A nyári időszaknak a a legjelegzetesebb dolga a sártengerek kialakulása, ugyan is Szibériában a csapadék zöme a téli időszakban esik, és mivel a talaly megvan fagyva, plusz az extrém alacsony hőmérséklet végett semmenyi hó nem olvad meg majd párolog el, ezért a nyári időszakban olvad el szinte 2/3 évnyi csapadék mennyiség egyszerre, és mivel az alsó talajrész fagyott, tömör határt képez ezért a víznek nincs hova elfolynia. Minél északabra megyünk, és csapadékosabb tájra, ez annál inkább igaz. Bár Szibéria nem egy hatalams nagy sártenger természetesen de erősen jelemző a térségre.

Szibériában úgy néz ki a talaj szerkezete hogy a felső 2-3 méteren a föld kienged nyáron de az alatta található réteg mindig fagyott marad.

A talaj jellegének a hatása az építészetre

Mivel a talaj felső része nyáron sárrá változik (északi területekre inkább jellemző ez), ezért arra építeni öngól lenne. Míg a talaj kibír egy 1-2 tonnás házat addig már egy hatalmas panelépülettömbött már kevésbé.

Hogy az épületek ne sülyedjenek el nyáron, ezért cölöpökre építik őket, melyek a fagyos talajrészik nyúlnak le, ezzel sziklaszilárd alapot biztosítva.

A klímaváltozás hatása az épületekre

Már most bekövetkezett a felmelegedés hatására, hogy Szibériában az állandóan fagyos talajréteg felső szintje elkezedett kiengedni és ugyan úgy sárros jelleggel bír mint a felette elterülő réteg. Ezálltal a rá épített épületek cölöpjei is elkeztek megsűllyedni és mivel nem egyszerre történik a sűyledés, ezért a halatmas betonpaneles házak elkezedtek eltörtni az ileszekdéseiknél. Még nem drasztikus a helyzet de jól látszik az amortizáció útja a jövőt tekintve.

De egyáltalán van-e Szibéria északi területén akkora város, ahol már építettek az oroszok 10 emeletes lakótömböt? Van ,méghozzá Norilszk városa ami nem csak ezzel a bajjal küzd, hanem még számtalan másikkl is melyet a zord időjárás, a Föld dőlés szöge és a város ipari tevékenysége ad. Norilszkal ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben.

A Klímaváltozás hatása a jövő Szibériájára

A krasznojarszki Szövetségi Kutatóközpont és az amerikai nemzeti világűr kutatóintézet (NIA) szakemberei jelenlegi és várható klímaforgatókönyveket használva vizsgálták meg az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban, hogy miként változik meg az időjárás Szibérában és ez miben fogja befolyásoslni illetve miylen lehetőségeket fog adni az ott élő emberek számára.

A tanulmányban 2 szén-dioxid reprezentatív koncetrációs nyomvonalának (RCP) a forgatóköynvét elemezték amik elsősorban a légkörben található üvegházhatású gázok koncrentrációváltozásaival vannak összefüggésben. 2 forgatónyv létezik, az egyik az enyhe klímavátlozást fog eredményezni 2080-ra, a másik egy sokkal szélsőségesebbet.

Ha a szélsőséges eset fog bekövetkezni, akkor várhatóan Szibéria örökfagy területei (permafroszt), melyek a térséget több mint 65%-ban uralják, lecsökenhet 40% alá. Ez azt jelentené, hogy a térségben 5-ször annyi termőterület lenne mint most jelenleg van. De a legenyhébb forgatóköny valapján is majdnem, hogy megkétszereződne a termőterületek nagysága. Ez mind azt eredményezné, hogy sokkal angyobb lenne egyrészt az élémiszerbiztonság a térségben másfelőle pedig sokkal barátságosabb klíma várá az oda letelepedő embereket.

Továbbá a sártengerek is eltűnnének a felmelegedés hatására illetve a téli cikklus is csökkenne.

„Az emberek korábbi migrációi kapcsolatban vannak a klímaváltozással. Ahogyan a civilizációk létrehoztak olyan technológiákat, amelyek lehetővé tették alkalmazkodásukat, az emberek egyre kevésbé függenek a környezettől, különösen az időjárástól„

Jelena Parfenova