A szürkület az az időszak, ami átmenetet képez nappal és éjszaka között. Bár a köznyelvben még külön meg is különböztetjük a reggeli és az esti szürkületet, az előbbit hajnalnak az utóbbit pirkadatnak nevezzük, mégis a szürkületi időszak az éjszaka részét képzi hivatalosan.
Hivatalos megfogalmazása
Szürkületnek azt az időszakot nevezzük, amikor a Nap a látóhatár, azaz a 0°-os magasság alatt de ‒18°-nál nem kisebb szögben helyezkedik el az adott vízszinteshez képest.
Tehát a Napnak egy részét sem látjuk már, ha úgy tetszik akkor teljesen lenyugodott, de a légkör fénytörési tulajdonsága végett beköszönt a szürkület.
3 szakaszra lehet tagolni, a 3 szakasz előtt a nappal van, illetve utánuk pedig az éjszaka maga.

Polgári szürkület
Az az időszak, mikor a vízszintessel a Nap minimum 0°-ot és maximum -6°-ot zár be.
Lényegében a hajnal utolsó, illetve az alkonyatnak az első szakasza. A polgári nevezőt azért kapta, mert az emberek mint polgárok ebben az időszakban még nyugodtan tevékenykednek, hiszen van annyi fény, hogy akár olvassanak, pakoljanak, sportoljanak, szinte bármit végezhetnek mesterséges megvilágítás nélkül.
Navigációs szürkület
Az az időszak, mikor a vízszintessel a Nap minimum -6°-ot és maximum -12°-ot zár be.
Ekkor még van annyi fény, hogy tudjunk közlekedni, mert még a tárgyak körvonalai látszódnak, de színűk már nagyon fakón vagy egyáltalán nem. Másnéven, illetve angolul is tengerészeti szürkületnek nevezik, hiszen ekkor már több csillag is látszódik az égbolton, melyek fontos navigációs jelentőséggel bírnak és természetesen a legjellegzetesebb csillagképek is kirajzolódnak.
Csillagászati szürkület
Az az időszak, mikor a vízszintessel a Nap minimum -12°-ot és maximum -18°-ot zár be.
Ekkor már teljesen sötét van. A polgárok már képtelenek a szemükkel tájékozódni (tételezzük fel, hogy nincsen az ember látóterületében semmilyen fényforrás), hiszen már annyira sötét van, hogy a tárgyak körvonala sem rajzolódik ki. Ekkor már a csillagok nagy százaléka láthatóvá válik, viszont a szabadszemmel amúgy látható, de leghalványabb csillagok és mélyégobjektumok továbbra sem lesznek láthatóak. Azért hívják csillagászati szürkületnek ezt az időszakot, mert ekkor a sötétség ellenére még nem lehet minden csillagászati megfigyelést elvégezni. Természetesen a Hold fénye és a közeli települések fényszennyezettsége erősen beleszól ezekbe a megfigyelésekbe, ezért is telepítik az obszervatóriumokat olyan helyekre, ahol nincsen ember által lakott település.
A szürkület hossza
Amikor a Nap lemenőben van, akkor is a légkör felső részei még megvannak világítva általa és a légkör fényszórási jellege végett, illetve a fénytörési képesége miatt akkor is meg tudja világítani a talajt, ha már nem „süti” azt.
A szürkület hossza függ ezért a légkör páratartalmától, illetve például attól is, hogy mekkora a felhőréteg természetesen, illetve függ a széleségi foktól is, mivel, ha minél északabbra vagy délebbre megyünk, főleg a sarkkörönön túl, akkor akár egész nap tartó szürkülettel is találkozhatunk. Továbbá természetesen a Nap beesési szögével is, tehát az évszakoktól is (nyáron, ahogy tapasztaljuk, sokáig tart a szürkület, míg télen rövid ideig).
A sarkkör közelébe érve már találkozhatunk a fehér éjszaka jelenséggel, mely lényegében egy egész estés szürkületi időszak, melyről ebben a cikkünkben írtunk, illetve a sarkköröket elhagyva már megtapasztalhatjuk a sarki éjszakát és a sarki nappalt is melyekről ezekben a cikkünkben írtunk bővebben:
A sarki nappallal ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben.
A sarki éjjellel ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben.
Más égitesteken

(NASA/JPL/Texas A&M Cornell)
A szürkület, mint jelenség, csak azokon az égitesteken lehetséges, melyeknek van légköre. Azokon az égitesteken, melyeknek nincsen semmilyen atmoszférája, azokon a nappal és az éjszaka közti átmenet nagyon gyorsan lezajlik. A Marsnak viszont magas portartalmú légköre van, ezért a fényszórási képessége nagyon magas, és így akár két óránál is hosszabb időtartalmú szürkületeket élhetünk át rajta olyan hosszúsági fokokon, ahol a Földön teljesen átlagos időtartalmú ez az időszak.