You are currently viewing Sarki nappal
Sarki éjszaka az Antarktiszon (AFP)

Sarki nappal

A sarki nappal az a jelenség, amikoris a Nap, 1 napnál több ideig nem nyugszik le a horizont alá, tehát például hajnali 2 órakor a Nap a horizont felett helyezkedik el nem sokkal és értelemszerűen világos van.

Hogyan lehetséges ez?

A sarki nappal a Föld egyenlítői síkjának az ekliptika síkjához viszonyított dőlésének következménye, amely körülbelül 23°26′.

Föld a sarkköreire állítva és a hozzá viszonyított dőlése

A legrövidebb sarki nappal

A legrövidebb sarki nap az északi sarkkör szélességi fokán figyelhető meg, mármint konkrétan az északi sarkkör mentén, hiszen minél jobban északra megyünk, annál hosszabb lesz a sarki nappal hossza. Ezt úgy kell elképzelnünk, hogy mivel a definíció szerint az a sarki nappal, ahol a Nap 1 napnál, azaz 24 óránál tovább marad fent a horizontnál. Tehát, ha 24 óra 1 másodpercig van a Nap egésze vagy annak egy része a horizontnál magasabban, az már sarki nappal.

Leghosszabb sarki nappal

Ahogy azt már említettük, ha az ember minél északabbra utazik, annál hosszabb sarki nappalokkal és éjszakákkal fog találkozni. Logikusan a legészakibb ponton fogjuk tapasztalni a leghosszabb sarki nappalt, ami pont nem lehet más, mint konkrétan az északi sark, ahol is 190 napig tart a sarki nappal (március 19-től – szeptember 25-ig ), majd utána sarki éjszaka követi.

A Déli-sarkon 6 nappal kevesebb ideig tart a sarki nappal, ugyanis ott 184 napig tart és mikor az Északi-sarkon nappal van addig a Déli-sarkon este.

Sarki nap az északi fokon (Norvégia)

Ahol van sarki nappal, ott van sarki éjjel is?

Általános értelmezésben természetesen addig van nappal míg világos van odakint és ez úgy is lehetséges hogy a nap már a horizont alá süllyedt, de a légköri fénytörés végett még világos van. Mivel nehéz lenne egy lumen értékben megállapodni, hogy mekkora lumen értéktől számít nappalnak az adott szak és mennyitől pedig éjszakának, ezért az a hivatalos megállapodás, hogy míg a Nap bármely része a horizont felett helyezkedik el, addig van nappal és hiába van még világos a fénytörés végett, de már a Nap a horizont alá esett, akkor már estének számít az adott napszak. Amikor a Nap már lenyugodott de még világos van, azt az időszakot fehér éjszakának nevezzük.

Elmondható az a tény, hogy a sarki nappal jellenléte azt jelenti, hogy van sarki éjjel is abban az évben az adott területen, de az északi sarkkörtől kicsit délebbre helyezkedő településeken megfigyelhető a fehér éjszaka, melyet hibásan a köztudatban úgy értelmeznek, hogy nappal van és ebből az következik, hogy sarki nappal van, de sarki éjszaka nincs, pedig ahogy ezt fent is kifejtettük, ez nem így van.

A fehér éjszakával ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben.
A sarki éjjellel ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben.

A Föld tengelydőlése egyszerűsített ábrán

Érdekességek

A sarki nap és a sarki éjszaka létezését először az ókori görög csillagász, Bion of Abdera jósolta meg.

A napéjegyenlőség közeledtével van 4 nap, amikor mindkét sarki ponton világos van (fehér éjszaka) a légkör fénytörése végett.

Az északi sarkon több ideig van nappal és ezért értelemszerűen több ideig van a déli sarkon este.

Magyarul még ezt a jelenséget éjféli napnak is nevezik.

A légköri refrakció miatt a sarkköröknél kicsivel alacsonyabb szélességeken se bukik a Nap a horizont alá egy napig, ezért figyelhető meg a jelenség az északi sarkkörtől délre fekvő Izlandon is.

Sarki nappal a déli sarkon

A cikkben szinte nem is beszéltünk a déli sarkon tapasztalható sarki nappalról. Ennek az az oka, hogy úgymond jelentéktelen. Jelentéktelen olyan szempontból, hogy a Föld éghajlati viszonyai végett nincs egyetlen egy lakott település sem a déli sarkkörön túl, ahol ez a jelenség megfigyelhető lenne, hiszen a déli sarkkör már az Antarktisz peremére esik, mely emberek által nem lakott kontinens a maga zordsága végett, illetve sok helyen, ahol még valamelyest „kibírható” klíma fogadná az embereket, ott a tenger található. Ezért, mivel ránk emberekre szinte semmilyen hatása nincs a Déli-sarkkörön túl észlelhető sarki nappaloknak és éjszakáknak, ezért különösen senki sem foglalkozik vele.

Amúgy az Antarktiszon találhatóak kutatóállomások és azoknak van lakossága, de nem állandó, illetve a kutatóállomások nem települések semmilyen formában sem. Átlagosan a kontinensen mindegy 1000-3000 ember tartózkodik évente.

Városok, ahol sarki nappal és a sarki éjszaka is megfigyelhető

Kanada:

-Inuvik

Norvégia:

-Alta
-Bodø
-Vadsø
-Vardø
-Kirkenes
-Leknes
-Longyearbyen
-Narvik
-Svolvær
-Sortland
-Stokmarknes
-Tromsø
-Fäuske
-Hammerfest
-Harstad
-Honningsvåg

Svédország:

-Kiruna

Finnország:

-Kemijärvi
-Rovaniemi

Oroszország:

-Apatity
-Bilibino
-Verhoyansk
-Vorkuta
-Inta
-Gadzhievo
-Dudinka
-Norilsk
-Zaozersk
-Zapolyarny
-Igarka
-Kandalaksha
-Kirovsk
-Kovdor
-Murmanszk
-Labytnangi
-Monchegorsk
-Osztrovnoj
-Pevek
-Polyarnye Zori
-Polyarny
-Szalehard
-Szeveromorszk
-Sznezsnogorszk
-Srednekolimszk
-Usinszk
-Novy Urengoy
-Ostrovnoy
-Narjan-Mar