A szélzsák egy olyan meteorológiai eszköz, mely képes a szél irányát és annak sebességét megadni egy bizonyos tartományon belül. Fontos tudnivaló, hogy a szélzsák nem anemoszkóp, mert az anemoszkópok csak a szél irányát képesek mutatni, mint például a szélkakas.

A szélzsák kinézete

A szélzsák, más néven buló, általánosságban fehér alapon piros csíkozású, kúp alakú cső, mely selyemanyagból készül. 3 piros és 2 fehér csík található rajta.

A szélzsákot egy pózna tetejére helyezik el, melyen egy fémkosár azaz egy forgókeret található, amely 360 fokban képes elfordulni. A szélzsák erre a keretre van rögzítve, ezért szabadon tud fordulni attól függően, hogy melyről is fújja a szél. A szélzsák mindig sugárirányban fordul el és ahogy a szél megfújja, úgy kiduzzad. A duzzadásával mutatja meg a szél irányát, melyet úgy kell értelmezni, hogy amerre a szélzsák kiduzzad, azzal ellentétes irányból fúj a szél. Tehát ha a szélzsák keletre állt fel, akkor nyugati szél fúj.

A szélzsák működési elve

A Bernoulli törvény alapján működik, mely Bernoulli törvénye azt mondja ki, hogy egy közeg áramlásakor (a közeg lehet például víz, de levegő is) a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár. Például, ha valaki egy papírlapot tart vízszintesen tartott tenyere alá és ujjai közé fúj, a papírlap a tenyeréhez tapad. Ennek oka, hogy a levegő sebessége a papír és tenyere közötti résben felgyorsul, nyomása lecsökken, a lap alatti nyomás azt a tenyeréhez szorítja. A Bernoulli törvény pontosabban azt mondja ki, hogy áramló közegben egy áramvonal mentén a különböző energia-összetevők összege állandó. A törvényt a holland-svájci matematikus és természettudós Daniel Bernoulliról nevezték el, noha ezt már korábban felismerte a szintén bázeli Leonhard Euler és mások. –Wikipédia–

Hány csomót mutat a szélzsák?

A szélzsák eredetileg csomóban adja meg a sebességet, hiszen főleg a repülésben és a hajózásban használják de könnyen áttudjuk váltani ezt km/h-ra.

1 csomó = 1 tengeri mérföld azaz 1,852 km/h vagy 0,5144 m/s

Minden csík 3 csomót mutat a becsült szélsebeséghez. Tehát a teljesen kinyújtott szélzsák 15 csomót mutat, azaz majdnem 28 km/h-át. Természetesen ez az érték a szélzsák által mutatott legnagyobb érték, azaz ennél lehet nagyobb a szél sebessége, csak azt már a szerkezeti felépítéséből adódóan nem tudja mutatni a zsák. A Beaufort fokozat alapján csupán 0-tól 4-es fokozatot képes mutatni a szélzsák, ami a skála 1/3-része.

Hol találkozhatunk szélzsákokkal?

Mivel hatalmas nagy szerepe van a hajózásban, illetve a repülésben a szélnek, ezért elsősorban a reptereken a kikötőkben, de mivel a szél a légtömeg mozgása voltaképpen, mely alkotja azt a közeget melyben élünk, ezért a nagy sebességű gépjárműves közlekedésben, mint például az autópályákon, a lőtereken, nagy sebességű vasúti közlekedési pályákon is találkozhatunk szélzsákokkal, de még a külszíni bányáknál is, hiszen a szálló por és a nagy felületű gépjárművek forgalmában is fontos ismernünk a szél sebességét, illetve még hegyvidékeken láthatjuk őket.

Narancssárga szélzsákokat a láthatósága végett inkább hegyvidékeken, míg lőtereken és bányászati területeken inkább piros színű szélzsákokat használnak.

Szélzsák az utakon

Gépjárműves közlekedéseink alatt, főleg autópályákon, azon belül is völgyhidaknál fogunk találkozni, illetve hegyvidékeken, de előfordulhat, hogy egy jellegzetesen szelesebb területre is kitesznek egy zsákot. Annyi a teendőnk, hogyha erősebb szél fúj, akkor fokozott óvatossággal vezessünk az adott szakaszon, illetve csökkentsük a sebességünket, továbbá próbáljunk meg átlós rendezésben vagy ha úgy tetszik, akkor sakktábla elrendezésben haladni a többsávos utakon, nehogy a mellettünk haladó gépjármű, vagy annak rakománya felénk billenjen egy esetleges erős széllökés esetén.