A magasszintű felhők általános elnevezése, pehelyfelhőnek is hívják. Keletkezési magassága 5000m feletti, ahol a hőmérséklet már gyakran a -30°C – -40°C-os tartományban mozog, emiatt anyagát viszonylag ritkán elhelyezkedő apró jégtűk alkotják. Csapadékot nem ad, önárnyéka nincs, a nap fényét gyengén megszűri.


A keletkezés és a környezeti hatások miatt megjelenése eléggé változatos, állhat rostos, kusza szálakból (Cirrus fibratus), apró gomolyszerű tornyokból (Cirrus castellanus), kampóra emlékeztető szálakból (Cirrus uncinus). Járulékos alakzatként néha csapadéksáv is társulhat hozzá (Cirrus virga). A magasszintű felhőzet szerkezete lehet gomolyos (Cirrocumulus), vagy réteges is (Cirrostratus).

A megnövekvő és egyre vastagodó magasszintű rétegfelhők a melegfront érkezését jelzik.
Elég gyakori, hogy a nap fényét az apró jégtűk megtörik, ekkor a nap körül bizonyos távolságra szivárványhoz hasonló színes ívek, ragyogó foltok jelennek meg. Ezt hívjuk halójelenségnek, illetve melléknapnak.


Kiemelt kép – Bede-Nyitrai Roberta
Cikket írta- Mátyus Árpád
Pingback: Milyen időnk lesz a hét végén? - MeteoMecsek