Az előző fotóversenyünkön számtalan szebbnél szebb fényképet küldtetek be nekünk és ahogy ígértük, foglalkozni fogunk velük. Cikksorozatot indítunk, mely a fotózással fog majd foglalkozni, hogy ötletet, illetve tippeket tudjunk adni nektek.

A fotóversenyünk egyik első helyezettjének, Laczkó Martinnak a fényképét fogjuk elemezni, illetve megvizsgálni, hogy miért is lett nyertes.

A szempontok

• Kép felosztása arányosan
• Idő és energia
• Tudatosság
• Szerencse faktor&csalás
• Vízjel

Kép felosztása arányosan

Mi, emberek szeretjük az egyenlőségeket, az aránypárokat felfedezni egyes alkotásokban. Ha valami arányos, akkor arra nagyobb eséllyel mondjuk azt, hogy szép, mint arra amiben nem található semmilyen szabályszerűség.

Mivel egy fénykép elkészítésénél a legelső dolog az maga a komponálás, ezért a többi elemét félretéve fogjuk megnézni ezt az alappontot.

Íme, itt van a fényképünk kék éggel, felhőkkel, illetve egy búzatáblával. Nézzük meg az arányosságait!

Láthatjuk, hogy a képünket 3 egyenlő részre tudjuk felosztani, amiből egyharmad a búzatábla és kétharmad az ég.

Vizsgáljuk meg az elhelyezkedésünket!

Láthatjuk, hogy a búzatábla, illetve a horizont erős vonalakat „húznak”. A kép jobboldali egyharmadánál kihasználtuk a fogas vonalát és úgy álltunk be, hogy merőleges legyen ránk, míg a bal oldalon ránk átlósan vetüljön. Ezzel a pozícióval kihasználtunk lényegében minden lehetőséget egy búzatábla kellős közepén és ezzel egyfajta harmóniát teremtettünk.

Osszuk fel függőlegesen a képünket és nézzük meg a vonalak által birtokolt területek arányait!

Nagyjából az átlós vonalak a kép 2/3 részének az 1/3-át vagyis 2/9-ét uralják, míg a ránk merőleges vonal, illetve az előttünk elhúzódó párhuzamos vonal a fényképünk 1/3 részének az 1/3-át  teszi ki, vagyis az 1/9-ét és így hasonló arányosságot alkottunk (mármint ha csak a föld területét nézzük), mint az ég illetve a föld, ezzel is egy masszív egységet alkotva. Szóval a kisebb egységet hasonlóképpen osztottuk fel, mint a nagy totált.

Idő és energia

Képzeljük el, hogy kimentünk egy búzatáblára és készítettünk az átvonuló zivatarról egy fényképet!

Jól elhelyezkedtünk, illetve a vihart is megörökítettük, de semmi említésre méltó dolog nincs a képünkön. Ebben az esetben az idő, illetve a képbe fektetett energia segíthet csak rajtunk. Mivel sok időt töltünk el ezen kép készítésekor, ezért érdemes egy állványt is használni, hogy ne nekünk kelljen kézben tartani a fényképezőgépet.

Mivel elég időt és energiát fektettünk a képünk elkészítésébe, ezért sikerült azt a pillanatot elkapnunk, mikor egy villám is lecsapott.

A tudatosság

Egy fotóversenyen indult nálunk Martin ezzel a fényképével. Azért, hogy sikeres tudjon rajta lenni, számításba kellett vennie annak szabályait, választható témáit, illetve, hogy miért is hirdettünk versenyt.

A cél az volt, hogy 1 hónapra legyen borítóképünk. Ebből mi következik? Míg a legtöbb fényképnek a képaránya 16:9; 4:3; 5:4; 12:9, addig a Facebook borítóképe 27:10. A fényképünk 12:9 de, hogy lesz ebből 27:10?

Láthatjuk, hogy a pirossal kijelölt terület fog látszódni végül mint borítókép, ezért érdemes úgy komponálni a fényképünket, hogy a látványos része, vagyis az elsődleges eleme vagy elemei ebbe a sávba essenek. Szóval ebben az esetben nem jó például egy hatalmas nagy felhőt fotózni, ami terjedelmével kilógna ebből a keretből.

Szerencse faktor&csalás

Nagyon nagy szerencsére van szükségünk akkor, ha egy ilyen képet szeretnénk elkészíteni, ahol villámok is vannak, illetve szivárványok is. Viszont csalhatunk azzal, hogy nem egy időben történnek meg ezek az események a valóságban, viszont a fényképünkön egy időben lesznek azok. Hogyan? Hosszú expozícióval vagyis hosszú záridős fotómódban egy helyben tartva a kamerát, mindazokat az elváltozásokat fogja rögzíteni a kameránk melyek fényjelenséggel járnak. Igaz, azokat az eseményeket is rögzíti, amelyek nem járnak látványos fénykibocsátással, csak azokat sokkal, de sokkal gyengébb minőségben. Valószínűleg amikor Martin a fényképet készítette, akkor a szivárványok adottak voltak és a záridő időtartam alatt 3 helyen lecsapott a villám a távolban, amik erős fényjelenséggel jártak és így sikerült neki ezt a fényképet elkészítenie.

Végezetül, a vízjel

Bár az a tény, hogy vízjellel van-e ellátva egy fénykép vagy sem, a mi és valószínűleg más versenyén sem szempont elbírálás esetén, de gondoltam bemutatom ezt is.

Maga a vízjelezés csak arra szolgál, hogy a saját munkánkat megtegeljük, bizonyítva másoknak, hogy az a sajátunk. Valahol talán a modern világban egy egyfajta szimbóluma lett a profi fényképeknek. Meggyőzőbb és dominánsabb tud lenni, mint azok a képek amik nincsenek jelölve.

” A súly a megbízhatóság jele „

Penge Borisz (Blöff/Snatch című film)

Penge Borisz a maroklőfegyverekre értette anno ezt a mondatát. Ha e logika mentén gondolkodunk, akkor azt mondhatjuk, hogy a vízjel a profizmus jele, de mint ahogy a maroklőfegyverek esetében a súly nem feltétlen a megbízhatóságot jelenti, ebben az esetben nem feltétlen a profizmust jelenti a vízjel.

A vízjelünk rárakását egy adott fényképünknél nem muszáj manuálisan elvégeznünk például Photoshoppal. Erre a célra számos automatikus program létezik, az egyik a videóban is szereplő FastStone.

Számos telefonos applikáció is képes az automata vízjelek elhelyezésére, illetve fényképezőgépekre írt programok is, melyek a kép elkészülte után automatikusan már úgy mentik el az SD-kártyánkra, hogy ott lesz rajta a vízjelünk.