Az Etna (szicíliai nyelven Muncibeddu, olaszul Mongibello vagy Etna, latinul Aetna) egy napjainkban is aktív vulkán Szicília északkeleti részén, Catania és Messina között, a sziget keleti partján. Európa legmagasabb működővulkánja.
Miért érdekes az Etna?
Először is azért, mert a Föld valamennyi vulkánja közül az Etna kitöréseit jegyezték fel a leghosszabb ideje és a legrészletesebben. Több mint 1500 éve jegyzik fel.
Másodsorban, mert működésének körülményei mai napig nem egyértelműek, ezért a vulkanológusok érdeklődésének középpontjában áll, akik a működés magyarázatára több, többé-kevésbé egyenrangú elméletet is kidolgoztak. A tűzhányó tudományos megfigyelése a 17. században kezdődtek.
A vulkán kitörései
Az Etna tudományos megfigyelése a 17. században kezdődött. Az az előtti kitörésekről csak költők,történészek és utazók feljegyzéseiből tudunk.
1865 óta a kitöréseket periódikusan vizsgáljuk. Ezekre a periódusokra az a jelemző, hogy mindig az utolsó kitörésük a legerősebbek.
Az aktív időszakok:
(jellemzően másfél-két évenként tört ki egy ilyen cuklusban az Etna)
1874 – 1892
1908- 1928
1942-1951
1971-1993
2001-napjainkig
Legutoljára 2021.12.15-én tört ki a vulkán
Erről az origo írt akkor: https://www.origo.hu/nagyvilag/20211215-vulkankitores-olaszorszagban-etna-szicilia.html
Ismét kitört az Etna
8-10 kilóméter magas láva-hamufelhőt okádott ki magából az Enta tegnap késő este de az intenzívitása szinte megszünt éjfélre.
A lávatömeg a vulkán nyugati területére zúdult. Az Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet Etna Obszervatóriuma megerősítette, hogy a belső magmás csatornák remegésének átlagos amplitúdója este 22 óra körüli nagyon magas értékeket elérve gyorsan csökkent, és visszatért az átlagos szintre.
Ami ilyenkor gyakori az olasz hatóságoktól, hogy a catanai nemzetközi repülőteret ideiglenesen lezárják. Jelenleg ez még nem történt meg, ugyan is a vulkán tevékenysége még nem befolyásolja a légi közlekedést a térségben.
A vulkán által kilövelt piroklasztidok (törmelékanyagok) néhány százméterre jutottak csak el.
Miért élnek az emberek az Etna lábánál ha ennyire aktív vulkán?
Az oka
Már az emberiség kezdetén a Földközi-tenger egyik legtermékenyebb földterületének számított az Etna környéke. A rengeteg vulkánkitörés következtében a talaj duskál az ásványi anyagokban ezért mezőgazdaságilag rendkívül értékes terület.
A veszélyről
Scassau a muntagna! (A hegy megrepedt!) – Ezzel a felkiáltással jelzik egymásnak a vulkán tövében és lejtőin lakó emberek, hogy az Etna kitört. Bár szinte minden lakos látta már a vulkán lávafolyásait, a vulkán pusztító ereje nagyon keveseket érintett közvetlenül. Az Etna közelében élőknek a legtöbb kellemetlenséget a vulkáni hamu és a piroklasztszórás (a vulkán által kilövelt mindenféle törmelékanyag) okozza. A közhiedelemmel ellentétben a vulkán csak nagyon kevéssé befolyásolja a környékbeli települések életét.
Mondák és legendák az Etnáról
Odüsszeusz és a küklopsz legendája
Homérosz szerint Odüsszeusz útja során Szicíliába, pontosabban az Etna közelébe érkezett hajójával. Odüsszeusz és társai egy hatalmas barlangra leltek, ahol meg akartak pihenni. A barlangról azonban kiderült, hogy Polüphémosznak, a küklopsznak lakhelye. Amikor az egyszemű óriás hazaérkezett, beterelte a barlangba a kecskéit és a barlang szájához egy hatalmas követ görgetett. Majd meglátta a jövevényeket és dühében kettőt fel is falt Odüsszeusz társai közül. A „vendégek” nagyon megijedtek, hogy mindnyájan el fognak pusztulni, ezért Odüsszeusz egy cselt eszelt ki. Borral kínálta az óriást, és miután az lerészegedett, izzó fával kiszúrta az egyetlen szemét. Polüphémosz a barlang bejáratához támolygott, hogy elállja az utat, de Odüsszeusz túljárt az eszén: három-három kost összekötött, majd ő és társai az állatok hasa alá kapaszkodtak, így vitették ki magukat a barlangból. A küklopsz pedig, amikor rájött a cselre felkapott egy hatalmas sziklát és Odüsszeusz után hajította. Így keletkeztek az Acitrezza közelében található Faraglioni sziklák.
További legendák: https://web.archive.org/web/20080621160948/http://www.bebte.hu/etna/mondak_legendak.htm#
