Meteorológiai szóval úgy mondjuk, hogy inverzió. Akkor szoktuk használni, mikor a levegő hőmérséklete magasabb, mint a földfelszín közelében.

Miért van ez a jelenség?

A levegő a Nap sugárzásának legnagyobb részét átengedi, ezért a nap a levegőt közvetlenül nem melegíti jelentősen. Az, hogy a levegő hőmérséklete mégis magasabb a bolygóközi tér abszolút 0 fokhoz közeli hőmérsékletnél, annak köszönhető, hogy a földfelszín közvetlen hőátadás és infravörös sugárzás útján felmelegíti az alsó légkört. Száz méterenként átlagosan 0,65 fokkal van hidegebb.

Viszont amikor tiszta az idő, és nem fúj a szél, nagy mennyiségű hőt sugároz ki éjszaka, és emiatt erősen lehűl a hajnali órákban előfordul, hogy a levegő legalsó légrétege hidegebb, mint a magasabban elhelyezkedő légrétegek. Így a magasabban fekvő tereken melegebb lesz, viszont az alacsonyabb területeken hűvösebb lesz a hőmérséklet, azaz ivertálódik. Innen ered az inverzió kifejezés.

A hajnali órákban képződött felmelegedés hatására az inverzió a délelőtti órákban megszűnik.

Milyen hatása van az inverziónak?

Az inverzió lezárja a légkör legalsó rétegében a függőleges irányú légmozgást, mert a földfelszín közeli, kisebb sűrűségű légtömegek felemelkedve melegebb, még kisebb sűrűségű környezetbe kerülnek, ahol így felhajtóerő nem hat rájuk. Ennek hatására inverzió idején leáll a felhőképződés, illetve a levegő nedvesséftartalma a földfelszín közvetlen közelében köd képződik. Tipikusan az inverzió hatása az is, hogy a kéményből származó füst nem száll föl, hanem a kémény feletti rétegekben megreked. Ez a jelenség főleg ősszel és télen fordul elő és nagyon látványos tud lenni.

Forrás – Meteorológiai alapismeretek

Kiemelt kép – Kóródi Barbara