2021.09.30. és 10.01 között meglepően alacsony hőmérsékletet mértek az orosz fennhatóság alatt lévő Vosztok állomáson. Azon éjjel -79.4 °C fok volt és ez az érték csak 0.6 °C fokkal tért el az októberi időszak rekord alacsony hőmérsékletétől.

A Vosztok állomás a Földön csak úgy van számon tartva, mint az a hely, amely a leghidegebb ezen a bolygón. Ez nem pontosan így van, mivel pontosan úgy szólna, hogy a leghidegebb hely, ahol ember által létesített mérőműszerek találhatóak.

A Vosztokon mérték 1983.07.21-én a legalacsonyabb hőmérsékletet talajszinten, ami -89.2 °C volt, de ennél mértünk alacsonyabbat is műholdak segítségével 2010.08.10-én az Antarktiszon két hegygerinc között, ahol -93.2 °C alá is lement a hőmérséklet.

Hány fok szokott lenni az Antarktiszon?

A hazai időjárással ellentétben az Antarktiszon nyáron van a leghidegebb, míg a téli hónapokban a legmelegebb.

Annak ellenére, hogy a Vosztok állomás az emberiség által közvetlenül megfigyelt leghidegebb pontja a Földnek, tavaly, azaz 2020 januárjában mértek ott -18 °C-ot is napi maximumként, ami hazánkban is elképzelhető hőmérséklet egy hidegebb télen az országunk északi területein.

Hihetetlenül nagy az éves hőingás ebben a térségben. Míg januárban átlagosan -25 fok a maximum, addig júliusban közel -70 fok is lehet ez az érték.

Miért érdekes az, hogy -79.4 fokot mértek szeptember végén a Vosztokon?

Ha összehasonlítjuk az elmúlt évek ezen időszakát a hőmérsékleti minimumok alapján, akkor észrevehetjük, hogy szeptember végére a felmelegedés jellemző és nem a lehűlés. Ezért annyira érdekes ez a mérési eredmény, mert voltaképpen nem a hőfok a meglepő hanem a mérési ideje.

Ennek a jelenségnek az lehet az oka, hogy vagy egy nagyon erős sarki örvény érte el a térséget, vagy pedig a sztratoszférában egy erős szélgyűrű „hozta le” a hideget. Az utóbbira gyanakodnak jobban a kutatók.

Az örvény ereje a déli gyűrűs modellen (SAM), illetve az Antarktiszi oszcillációs (AAO) cikluson múlik. Jelenleg pozitív fázisban van az örvény és intenzív, ezért akár ez is okozhatta a váratlan mínuszt.

Ez a jelenség az Antarktisz felett lévő ózonréteggel és a régió változó éghajlatával is összefüggésben van, ami 40 éves lehűlési tendenciát mutat előreláthatóan, köszönhetően a Déli-óceán újrafagyásának.

2000 óta ezek a hideghullámi jelenségek sokkal gyakoribbak, mint amire az ember számított, ezért a jövőben a jéggel borított kontinensen még nehezebbek lesznek az expedíciók, mivel kiszámíthatatlanul, szinte bármikor lecsaphatnak.

Borítókép: https://photolibrary.usap.gov/

Forrás: https://mkweather.com/