Az 1848. október 6-án kirobbant bécsi forradalomnak és Latour, osztrák hadügyminiszter felakasztásának az egy éves évfordulójára rendelte el Haynau táborszernagy 12 tábornok és 1 ezredes kivégzését, mert komoly szerepet játszottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. Haynau ugyanerre a napra tűzte ki Batthyány Lajos kivégzését, aki Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke volt. A magyar történelembe, mint az egyik legszomorúbb és leggyászosabb napjaként vonult be 1849. október 6.
Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György,
Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly,
Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos
Milyen idő volt Aradon 1849. október 6-án?
Oláh Gyula visszaemlékezéseiben arról olvashatunk, hogy borús, de csapadékmentes nap volt, továbbá a hőmérséklet megfelelő volt. Estefelé pedig köd szállt le a térségre, mint a gyász leple.
Thorma János festményén is borús, csapadékmentes időjárás volt ábrázolva. Az emberek ruházatából pedig arra lehet következtetni, hogy délután 16-20 fok körüli lehetett a hőmérséklet.
„Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket.!”
Petőfi Sándor Nemzeti dal
Oláh Gyula orvos és országgyűlési képviselő 1836. február 23-án született Aradon. 13 évesen személyesen látta az aradi kivégzést. Visszaemlékezéseit többször is megírta erről a napról és a legjobban sikerültet 1903. október 6-án jelentették meg a „Magyarország” című újságban. Oláh Gyula visszaemlékezésében Petőfi Sándor Nemzeti dalának az utolsó versszakának az első felét imává átfogalmazva olvashatjuk. Az átfogalmazás voltaképpen annyi, hogy nem többesszám első személyben van leírva hanem többesszám harmadik személyében.
„Hol sírjaik domborulnak, Az unokák leborulnak, És áldó imádság helyett Mondják el szent neveiket…” Ámen!
Oláh Gyula visszaemlékezése (1903. október 6.)
Ennek az oka az, hogy az aradi kivégzés óta 54 év telt el ekkor és mint a következő generáció már nem saját magáról beszélt, hanem az elődökről, hiszen róluk szól a Nemzeti dal és így állítanak nekik tiszteletet.
Borítókép: Tuzson Balázsné https://www.kozterkep.hu/
Forrás: Oláh Gyula visszaemlékezése – https://mek.oszk.hu/
