Előző cikkünkben már foglalkoztunk a Cumbre Vieja kitörésével, amit itt olvashattok el: https://www.meteomecsek.hu/2021/09/20/kitort-a-kanari-szigeteki-cumbre-vieja-vulkan/

La Palma szigete viszonylag egy apró sziget az Atlanti-óceánon, de mégis hatalmas veszélyt rejthet a világra nézve. Kicsiny méretéhez képest magas hegyek találhatóak rajta és aktív vulkanikus tevékenység is zajlik a szigeten. A Cumbre Vieja nem egy klasszikus, egy kürtős vulkán, melynek lenne 1-2 mellékkürtője, hanem jelenleg 5 kürtőjét ismerjük, amelyek sorban helyezkednek el, de lehet ennél több is. Viszonylag nem egy veszélyes tűzhányó, hiszen gyéren lakott helyen található, illetve kevés anyagot „hány” ki magából. Jelenleg a szemmel látható, legnagyobb veszély nem más, mint a nagyon lassan ömlő láva, ami még a házakat is egy fekete masszává változtatja rövid idő alatt és semmivel sem lehet se megállítani se lehűteni.

Miért lehet veszélyes a világra?

A meredeksége és a többkürtős jellege miatt a nyugati partszakasz szerkezete gyenge és egy újabb kitörés esetén akár le is robbanhat és belecsúszhat az Atlanti-óceánba. Az 1949-es kitörés után egy szemmel látható repedés is keletkezett a sziget ezen részén, amely föld elmozdulásra utal.

Day et al. (1999), Ward and Day (2001) és Ward and Day (2005) feltételezték már, hogy egy újabb kitörés során, akár a Cumbre Vieja nyugati fele, amely körülbelül 500 km³ és a becsült tömege 1,5 billió tonna, bele is omolhatna az Atlanti-óceánba és egy úgynevezett megacunamit hozna létre. A számítógépes modellek azt jelezték, hogy az eredő kezdeti hullám elérhetné a 600 métert meghaladó helyi amplitúdót és a kezdeti csúcs magassága megközelítené a 2 kilométert. Ez a hatalmas hullám mintegy 720 km/h-ás sebességgel, elárasztaná egy órán belül Afrika nyugati partvidékeit. A Brit-szigetek nyugati részét körülbelül 3,5 óra alatt és az Egyesült Államok keleti partjait körülbelül 6 óra alatt érné el. Ekkor a kezdeti hullám kisebb, egymást követő 30–60 méter magas hullámok sorozataivá csökkenne. Ezek több száz méter magasra is emelkedhetnek, és több kilométerre lehetnek egymástól, miközben megtartják eredeti sebességüket. A Day és mtsai (1999) és a Ward and Day (2001) modelljei azt sugallják, hogy ez a szökőár, akár 25 kilométert is eláraszthat a partokból. Ha a modellek helyesek, akkor rengeteg várost, köztük New York-ot, Bostont, Miami-t majdhogynem a földdel tenne egyenlő ez a megacunami.

Jelenleg a vulkanikus tevékenységek nem oly mértékűek, hogy megmozdítsák a nyugati partszakaszt, illetve sok geológus vitatja ezt a modellt hiszen a víz felszíne alatt rengeteg vulkanikus üledék halmozódott fel melyek, mint egy támfal támasztják a partszakaszt. Azt állítja sok kutató, hogy csak egy vulkanikus robbanás által tudna a nyugati partszakasz beleomlani a tengerbe, de ennek a robbanásnak hatalmasnak kellene, hogy legyen, ami nem valószínű a Cumbre Vieja-tól.

Egyesek abszurdumnak tartják azt, hogy képes lenne akkora hullámokat előidézni, melyek el tudnák érni az 5 200 km-re fekvő New York városát. Afrika partjai 500 km-re fekszenek, Portugália pedig 1 300 km-re, szóval ezeket egy esetleges földcsuszamlás által létrehozott szökőár képes lenne elérni.

Már történt ilyen

1888-ban dokumentáltak egy szigetet, amelynek az egyik partszakasza beleomlott a tengerbe egy vulkanikus robbanás miatt. Ez nem más volt, mint a Pápua Új-Guinea fennhatósága alatt álló Ritter-sziget. 1888 március 13-án 5 km³ anyag csúszott bele a Bismarck-tengerbe, ami töredéke annak az anyagmennyiségnek, amellyel a Cumbre Vieja fenyeget, de így is akkora szökőárat generált, hogy a 100 km-re lévő Új-Guinea partjait 12-15 méteres hullámokkal érte el, és 3000 emberi életet követelt.

Összefoglalva

Megtörténhet a földcsuszamlás és ezzel hatalmas nagy szökőárat generálhat a Cumbre Vieja de jelenleg nem valószínű, hogy ez bekövetkezik, illetve vitatott, hogy mekkora rész omlana az óceánba. 20-200 évente szokott kitörni és még soha nem tört ki akkora erővel, hogy lerobbantsa a nyugati partját magáról.

Borítókép: La Palma szigete (google earth)

Források

Day, S. J; Carracedo, J. C; Guillou, H. & Gravestock, P; 1999. Recent structural evolution of the Cumbre Vieja volcano, La Palma, Canary Islands: volcanic rift zone re-configuration as a precursor to flank instability. J. Volcanol. Geotherm Res. 94, 135–167.

Ward, S. N; & Day, S. J; 2001. Cumbre Vieja Volcano; potential collapse and tsunami at La Palma, Canary Islands. Geophys. Res. Lett. 28-17, 3397–3400.